Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kelenföld Újbuda részeként az elmúlt években a jelentős ingatlanfejlesztéseiről és városrendezési megoldásairól került a hírekbe, hiszen a Kelenföldi Pályaudvar mentén kialakított intermodális csomópont (vasút, autóbusz, BKV, autópályák bevezető szakasza) országosan is kiemelt helyszín.
A vonzáskörzetében átadták az Etele Plazát és a Budapest ONE irodakomplexumot, vagyis ismét életet leheltek a vágányok közvetlen környezetébe egy új városi alközpont megteremtésével. Emellett a tömegközlekedés új dimenzióba került, hiszen kiépült az agglomerációs buszvégállomás, nagy nehezen elkészült a négyes metró, és a meghosszabbított egyes villamos is távoli városnegyedekkel köti össze a XI. kerületet.
Külön érdemes kiemelni a Kelenföld zöld szíveként is emlegetett Bikás parkot, amely az M4-es metró megépülése óta hatalmas, multifunkcionális sport- és szabadidőparkként működik. A terület megújulása során modern futókört, sportpályákat, mesterséges tavat és kávézót alakítottak ki, kiegészítve a környező lakótelep paneldíszleteit. A park 2014-től került igazán a középpontba, amikor négyes metró pesti Bálnára hasonlító üvegkupolás megállóját megépítették.
Új idők
Azonban a városfejlesztési megoldások másokat is a kerületbe, közelebbről Kelenföldre vonzottak. A térség Budapest egyik legforgalmasabb tranzitcsomópontjává vált, a napi több tízezres átmenő forgalom – ahogy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarnál, illetve az Örs vezér terénél is – törvényszerűen vonzza a lecsúszott egzisztenciákat. A nyolcas körzetről van szó, azaz Újbuda 8. számú választókörzetéről, ahol az Etele út, a Tétényi út és a Fehérvári út közötti részen megszaporodtak a lakossági panaszok.
Egyes Facebook-csoportokban képekkel bőven illusztrált bejegyzésekből az a kép bontakozik ki, miszerint a panelházak környezetében a közterületeket olyan állampolgárok vették birtokba, akik kevésbé kötődnek a kerülethez. Tudatmódosult állapotban és egyéb magatartászavarban szenvedő egyének a megszokott társadalmi normákat hátrahagyva öntörvényű viselkedésmintákat követnek, ami nem biztos, hogy a gyermekek vagy családok lelki épülését szolgálják.
A környéken megjelentek az olcsó, rendkívül veszélyes dizájner drogok, és a használók kiszámíthatatlanul, agresszívan viselkednek, a kábítószerre valót sokszor utcai bűncselekményekből próbálják előteremteni. A lakossági beszámolók szerint a közrendet megzavarók egészen sajátos módszereket fejlesztettek ki, például a környező panelházakba is betérnek, betöréseket követnek el vagy az aluljáróban tartózkodnak életvitelszerűen.
Körbenéztünk
Nem véletlen, hogy egy kellemes délelőtt mi magunk is körbenéztünk a környéken, vagyis a pályaudvartól egészen a Fehérvári útig haladtunk a panelházak övezte parkokon át. Útba ejtettük az Etele út és a Tétényi út közötti klasszikus szocreál szolgáltatóházat, összességében keresztül-kasul bejártuk a lakóövezetet. Gondozott parkokat, igényes növényeket, bokrokat találtunk, ahol számos sportolási lehetőség áll rendelkezésre, illetve még egy petanque pályára is rábukkantunk. A Bikás parkban pedig fiatalok és idősek végeztek szabadidős tevékenységet a rekkenő hőségben teljes nyugalomban.
Egyfajta szocreál idilli hangulat vett körbe minket, ahol életerős fákon csicseregnek a madarak, és úgy érezhetjük magunkat, mintha Európában lennénk. Néhány hanyagul öltözött egyén ücsörgött csak itt-ott elszórva, hogy a délelőtti kánikulában elfogyassza a sörét. De különösebb jelét nem láttuk a „deklasszált elemek” inváziójának, bár az is igaz, hogy egy alapos szociokörképhez időben és térben is átfogóbb empirikus tapasztalat szükséges. Vagyis reggeltől estig heteken át kellene belesimulni a helyiek mindennapjaiba, hogy objektíven értékeljük a „lakossági klímát”.
Szóba elegyedtünk a helyszínen tartózkodókkal, akik szintén ellentmondásos képet vázoltak fel. „Nincs itt semmi különös” szófordulattal együtt a „csöcsös csaj” szobor mögött a közeli munkásszállón élők rendszeres italozási szokásairól beszélgettünk, majd említésre került egy vascső, amivel korábban verbálisan és fizikailag is agresszíven viselkedő tagot kellett leszerelni. A tudatmódosító szerek miatt skizoid állapotba került egyénekről is diskuráltunk, akiknek bizony jól jönne egy Lipótmezőhoz hasonló szakmai intézmény.
Petíciót indítottak
A sokak szerint tarthatatlan helyzet miatt Újbuda önkormányzata állandó rendőrőrs felállítását kezdeményezte a pályaudvaron, és egy közterületi akciócsoportot is létrehoztak. A rendőrség a BKK-val és a közterület-felügyelettel összefogva folyamatos razziákat tart a pályaudvar, a Bikás park és Etele tér vonzáskörzetében: csak az elmúlt hetekben több száz embert igazoltattak, és tucatnyi körözött vagy tetten ért bűnözőt fogtak el a helyszínen, valamint új térfigyelő kamerákat is felszereltek. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata és az utcai gondozószolgálat szükség esetén pedig segítséget és elhelyezést biztosított a rászorulóknak.
Mindezt azonban sokan keveslik, nem véletlenül petíciót indítottak, a „Kelenföld – A nyolcas körzet” nevű Facebook-csoport vezetésével pedig fotókkal dokumentálják a jogsértéseket. A petícióban így fogalmaznak: Újbudán mindennapossá váltak a normális együttélés szabályait nélkülöző állapotok. Szociális problémákon túl nyílt bűnözésről, garázdaságról beszélünk. A lakosok mindennapos tapasztalatai, rendőrségi és mentőszolgálati bejelentések bizonyítják, hogy a kerületet elárasztották az erőszakos egyének.
Nap mint nap el kell tűrnünk, írják a petícióban, a verbális és fizikai támadásokat, a késes fenyegetést, a megfélemlítést. A parkok, játszóterek, tömegközlekedési eszközök, buszmegállók az alapvető higiénés és emberi viselkedési szabályokat mellőző alakok törzshelyeivé váltak, a szülők nem merik egyedül utcára engedni a gyermekeiket.
A petíció aláírói folyamatos rendőri és közterület-felügyelői jelenlétet követelnek a kerületben, kiemelten a kritikus pontokon. Zéró toleranciát és érdemi szankciókat várnak az utcai vandalizmus, az agresszív kéregetés, a köztisztasági kihágások és zaklatások ellen. Javasolják a kamerarendszer bővítését, kérik az önkormányzatot, hogy más kerületek példáját követve tegyen meg mindent a bűnözés visszaszorításáért.
Ehhez kapcsolódik, hogy június 25-én tartotta rendes ülését Újbuda Önkormányzatának Képviselő-testülete, ahol szintén fontos téma volt a kelenföldi közbiztonsági helyzet.
Összetett kérdések és problémák
Megkerestük az újbudai önkormányzatot is, akik részletesen elemezték a helyzetet, beszámoltak az eddigi válaszreakciókról és a jövőbeni tervekről. Az biztos, hogy egy összetett problémáról van szó, amelyet nem lehet máról holnapra megoldani.
"A lakosság nyugalmát zavaró személyek hátteréről csak korlátozott információkkal rendelkezünk, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a visszaváltható palackok rendszerének bevezetése óta megszaporodott azok száma, akik vidékről utaznak Budapestre, és a palackok gyűjtéséből próbálják fenntartani magukat. Ezek az emberek jellemzően nem hajléktalanok, hiszen rendelkeznek lakcímmel és lakhatással, ugyanakkor napjaikat a kerület közterein töltik, sőt, esetenként ott is éjszakáznak" – vázolják az alaphelyzetet.
A probléma jóval összetettebb annál, mint amit egyetlen rendészeti intézkedéssel meg lehetne oldani. Az önkormányzatnak nincs saját rendőrsége, így sem hatásköre, sem jogköre nincs közrendvédelmi intézkedések végrehajtására. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat elsősorban rendészeti kérdésként kezelte a hajléktalanságot és a mélyszegénységet. Fokozatosan gyengült a szociális ellátórendszer és a civil szervezetek mozgástere, ami jelentős hiányosságokat eredményezett a szociális hálóban. Márpedig az ilyen problémák tartós megoldása nem képzelhető el kizárólag rendészeti eszközökkel, folytatódik a válasz.
A leginkább érintett területek, így a Szent Gellért tér, a Móricz Zsigmond körtér, a Feneketlen-tó környezete és a Kelenföldi pályaudvar térsége fővárosi tulajdonban és kezelésben áll. Az elmúlt két évben többször kezdeményezte az újbudai önkormányzat, hogy a főváros adja át ezen területek kezelési jogát és a hozzájuk rendelt forrásokat a kerületnek. Erre azonban a mai napig nem érkezett érdemi válasz a fővárosi vezetéstől. Mindezek ellenére nem ülnek ölbe tett kézzel. Az elmúlt években több százmillió forinttal támogatták a rendőrség munkáját, bővítették a közterület-felügyelet létszámát, és rendszeres operatív egyeztetéseket tartanak.
Levelet írtak a kormány illetékes minisztereinek és államtitkárainak is, a Belügyminisztériumtól már érkezett is válasz: a miniszter nyitottságát fejezte ki az egyeztetésekre. Tárgyaltak Budapest rendőrfőkapitányával is, aki több konkrét intézkedést vállalt. Ezek közül több már megvalósult: május 28-a óta a Kelenföldi pályaudvar térségében folyamatos, napi 24 órás rendőri jelenlét működik, további rendőröket vezényeltek a kerületbe, új kamerákat helyeztek ki, és szorosabb együttműködés alakult ki a rendőrség, valamint a közterület-felügyelet között.
Az elmúlt közel egy hónapban több mint ezer rendőri intézkedés, előállítás és elfogás történt a kerületben, emellett számos szabálysértési bírságot szabtak ki. Ugyanakkor a rendőrség sem mindenható: csak jogszabályban meghatározott esetekben intézkedhet. Az önmagában nem jogsértő, ha valaki hosszú időt tölt egy közterületi padon, még akkor sem, ha ez sok helyi lakó számára zavaró.
Fontos látni, hogy a bevezetett intézkedések hatása nem egyik napról a másikra jelentkezik. A közbiztonság javulása egy hosszabb folyamat, amelynek eredményei hetek, hónapok alatt válnak érzékelhetővé. A következő időszakban folytatják az egyeztetéseket a fővárossal és az állami szervekkel. Emellett a közterület-felügyelet egy új, lakossági együttműködési rendszer kialakításán dolgozik, vagyis a lakók közvetlenül a hatóságoknak küldhetik el a rendbontásokról készült fotókat és videókat, ahelyett, hogy azokat kizárólag a közösségi médiában osztanák meg.
Tágabb perspektívában
A jelenleg kialakult kelenföldi helyzet természetesen nem egyedi Budapest vonatkozásában, hiszen hosszú évek óta ismerünk olyan gócpontokat, mint például a Keleti pályaudvar vagy éppen az Örs vezér tere, ahol deklasszált emberek nagyobb sűrűségben megtalálhatók. Nyilvánvalóan a nagyvárosok, metropoliszok sajátja, hogy a társadalmi normákat negligáló egyének csoportosulnak, vagy legalábbis nagyobb sűrűségben, egyes helyszíneken felülreprezentáltan jelennek meg.
Sokszor azonban a rendvédelmi szervek és a szociális ellátórendszer sem tud mit kezdeni a megszokott társadalmi normáktól távol kerülő egyénekkel, hiszen a bódult állapotú vagy zavart viselkedésű embereket beviszik ugyan a rendőrségre, de nyilván később el is kell engedniük. Hajléktalanszállóra nem akarnak menni, a mentális és fizikai rehabilitációt segítő ellátórendszer gellert kapott.
Elég csak Lipótmező beszántására gondolnunk, ahol hihetetlen know how, fizikai és szellemi infrastruktúra veszett el, így a szóban forgó „elveszett lelkek” tovább sodródnak sokszor öntudatlanul és zavart elmével a legkülönbözőbb városszövetekben. Ezért a számonkérés keretében érdemes volna Lipótmezőt újra elővenni és elmagyarázni a köznépnek, hogy mi is történt ott. Még szerencse, hogy azt az ingatlanegyüttest egyelőre senki sem merte „lenyúlni”, túlságosan szem előtt van és talán „beteg dolog” is lenne.