2025 I. félévében 5129 lakást vettek használatba, ami 15 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 34, a községekben 17 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,1 százalékkal) az átadott lakások száma. 

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 1821 új lakásának csaknem fele három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 319, a IX. kerületben 379, a XI. kerületben 195 új lakást vettek használatba. Pest régió 1,0, továbbá Nyugat-Dunántúl 5,7 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma.

  • A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 33 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60 százalékról 67 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
  • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 41 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 7,1 százaléka lakóparkban található.
  • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 m2-rel 93,5 m2-re mérséklődött a 2024 első félévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 68 m2 volt.
  • Az értékesítési céllal épített lakások aránya 66, a saját használatra építetteké 32 százalék volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, 6,7 százalékponttal.

Jó hír, hogy az engedélyek száma megnőtt

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházások álltak.

Budapesten összesen 5992 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszaki 3,8-szerese. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 80 százaléka négy kerületben fog megvalósulni. Csupán a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, ezt a XIII., a X. és a XXI. kerület követi, együtt több mint 1300 lakással.

A megyei jogú városokban 3,3 százalékkal növekedett az engedélyezett lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 17, a községekben pedig 6,1 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Szeged, több mint 550 engedélyezett lakással, és bő 200 lakást engedélyeztek Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán és Pécsen is.

Budapesten kívül még Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt az építési engedélyek száma, 22, illetve 122 százalékkal. A többi régióban az előző év azonos időszakinál kevesebb lakás építését engedélyezték. A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon történt, ahol 41, illetve 39 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első félévében.

Az építtetők az esetek 31 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,2 százalékkal több, összesen 4451 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1396 volt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó