Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lágymányost a Bartók Béla út, a Duna, a Fehérvári út, illetve a Dombovári és Szerémi út határolja. E viszonylag kis területen jelentős intézmények és kereskedelmi ingatlanok épültek, hiszen egyrészt itt található a Műszaki Egyetem és az ELTE kampusza, az épületek a parkos környezetben elszórtan, élhető egyetemi világot teremtenek, másrészt jelentős irodakomplexumok töltik meg a Duna-part környékét, harmadrészt pedig az Allee a Fehérvári úti piaccal együtt Újbuda központjaként is funkcionál.
De ne feledkezzünk meg a szomszédos Nádorkertről sem, ahol a Lágymányosi öböl nevet kapta a Kopaszi-gát és a BudaPart által közrezárt földrajzi egység. Bár a Rákóczi híd kettévágja, valójában össze is köti az Infopark és a BudaPark gigantikus kereskedelmiingatlan-fejlesztéseit, amelyeket a már említett lakó és oktatási funkciók is támogatnak.
A Lágymányosi-tó tündöklése és bukása
Pedig Lágymányos nem egy régi földrajzi elnevezés, sőt, ha több évszázadot mennénk vissza az időben, akkor Lágymányos jelentős része még nem létezett. Ugyanis akkoriban a Duna jóval nagyobb mederben haladt a Fekete tenger felé, egy bizonyos Kopaszi zátony uralta a tájat, amelyen hideg téli napokon feltorlódott a jég, hogy aztán súlyos árvizeket okozzon a folyó mindkét partján. Vagyis Lágymányos mai keleti területén a Duna iszapos, sekélyes ártere húzódott.
Az egyik leghíresebb árvíz az 1838-as volt, amelyet Pest nagyon megsínylett. A természeti katasztrófát követően kezdtek el azon gondolkodni, hogy a Gellért-hegytől délre húzódó partszakaszon a Duna medrét szabályozni kell, hogy máskor ne fordulhassanak elő ilyen katasztrófák. Végül az 1867-es kiegyezés után felépítették a Kopaszi-gátat, amely egy hosszan déli irányban elnyúló földnyelv volt, és mögötte egy valóságos tó alakult ki, amit Lágymányosi tónak neveztek el.
Majd ahogy fejlődött a város, úgy csökkent a tó területe, úgy töltötték fel a sekély vizet. Több ingatlanszegmensben történtek itt fejlesztések, így 1908-1912 között épült fel a Budafoki úton a Műegyetemmel szemben a Lágymányosi Dohánygyár. Nem messze innen a Műegyetem központi épületét 1909-ben adták át Hauszmann Alajos tervei alapján, amely végleg megpecsételte a Lágymányosi tó sorsát. Az 1930-as években az összekötő vasúti híd környékét is feltöltötték. A városnegyed egyik meghatározó része a Lágymányosi lakótelep, amely 1956-1964 között épült több ütemben.
Új városnegyed épült
Majd egészen 1990-ig kellett várni, hogy a területen ismét fellendüljenek a beruházások. A rendszerváltást követően sokáig tervezgették az 1996-os világkiállítást, amelyet később a kormány lemondott. Majd 1996-ban megalakult az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt., hogy a szóban forgó lágymányosi területet fejlessze, miután elkészült a Rákóczi híd. Egy igazi tudásközpontot álmodtak ide egyetemi élettel, kutatóhelyekkel és olyan irodaépületekkel, amelyek innovatívak és az új évezred igényeit elégítik ki. Ez már előrevetítette, hogy a helyszín az informatika és az infokommunikáció fellegvára lehet.
A világkiállítás sohasem valósult meg, de szerencsére az egyetemi városrész felépült. Az ELTE lágymányosi kampuszának építése 1994-ben kezdődött meg, és egészen 2001-ig tartott. Elkészült az Északi és a Déli Tömb, majd 2011-ben átadták az első digitális csillagvizsgálót is, illetve itt kapott helyet az ELTE Természetrajzi Múzeuma és számos modern laboratórium.
A BME története csaknem egy évszázada egybefonódik Lágymányossal, hiszen az 1909-ben átadott főépület mellett folyamatosan alakult ki az egyetemváros. Csak 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 épület készült el a környéken. A majdnem világkiállítás helyszínén pedig az I és a Q tömb épült fel 2010-re némi késés után. A kapcsolódó Tüskecsarnok kivitelezése évtizedeket csúszott, végül csak átadták.
Innovációs kampusz is épült
A Duna-parti területen azonban nem csak egyetemi tömbök épültek, hanem egy szellős elrendezésű munkahelyi kampusz is Infopark néven. Közép-Európa első innovációs és technológiai parkja számos egyedi formavilággal megáldott irodaépületet foglal magában, ahol közel 100 ezer m2 bérbeadó terület létesült 2009-ig. Az irodapark a technológiai vállalatok igazi gyűjtőhelye, ahol számos globális cég mellett hazai nagyágyúk is megtelepedtek.
De a szomszédságban a lakótelephez kapcsolódva elkészült 2004-ben a Science Park is közel 30 ezer m2-nyi bérbeadható területtel. Később a Wing a közelben felépítette az Ericsson új hazai K+F központját „Ericsson Ház” néven. De a beruházó itt nem állt meg, hiszen még egy ugyanekkora épületet fejlesztett a szomszédos területen az evosoft Hungary számára, amely a Siemens leányvállalata.
Átalakult Újbuda városközpontja
Lágymányoshoz tartozik Újbuda városközpontja is, ahol szintén jelentős változások történtek az elmúlt évtizedekben. Az emblematikus Buda Skála helyén épült meg az Allee kereskedelmi komplexum bevásárlóközponttal, irodákkal és lakásokkal együtt, miközben a piaccsarnok is teljesen megújult.
A 46 ezer m2-es Allee 2009-ben nyitotta meg kaput, míg a 11 ezer m2-es Fehérvári úti piaccsarnokot a kétezres évek első évtizedében felújították, így fedetté vált a piactér. Időközben átadták a négyes metrót is, amely Lágymányost különösen sűrű földalatti megállókkal népesítette be, valamint az egyes villamost áthozták Budára a Rákóczi hídon keresztül.
Még egy városnegyed születik
De ezzel nincs vége a történetnek, hiszen a szomszédos Nádorkertben a lágymányosi irodanegyed közvetlen szomszédságában, a Kopaszi-gát melletti 54 hektáros területen épül a BudaPart. Az óriásberuházás ötvözi a lakó-, az iroda- és a kereskedelmi funkciókat a hatalmas zöldfelületekkel és a közvetlen Duna-parti környezettel. Míg az Infopark kifejezetten egyetemi kutatás-fejlesztésre épülő IT és tech kampusz, addig a BudaPart egy sokkal diverzifikáltabb negyed.
A negyed vizuális központja a 143 méter magas MOL Campus székház, amely Budapest legmagasabb épületeként teljesen átformálta a főváros sziluettjét, ráadásul itt is vannak technológiai részlegek. A BudaPart tehát szerves kiterjesztése a lágymányosi technológiai folyosónak, vagyis a magyar Szilícium-völgy elnevezés méltó folytatásaként is értelmezhető.
