Az elfogadott változtatások erősítik a bankok sokkellenálló-képességét és finanszírozási szerkezetét, mérséklik az ingatlanpiaci rendszerkockázatok növekedését és támogatják a hitelezési folyamatok gördülékenységét.

Átalakul a tőkkepuffer követelmény és az adósságfék

A nagymértékben megemelkedett lakáspiaci aktivitásra és a kereskedelmiingatlan-piacot övező kockázatokra tekintettel az MNB az aktuális rendszerkockázati tőkepuffer követelmény (SyRB) átalakításáról és előretekintő, szektorális alkalmazásáról döntött.

Kapcsolódó

A módosítás alapján a 2024. július 1-jétől aktivált keretrendszert hatályon kívül helyezi a jegybank, és 2026. január 1-jétől a belföldi féllel szemben fennálló, Magyarországon lévő lakóingatlanra vagy kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek esetén egyaránt 1-1 százalékos szektorális rendszerkockázati tőkepuffert ír elő.

A továbbra is erős banki tőkehelyzet és profitabilitás okán az intézkedés a bankok hitelezési képességét, valamint a hitelezési kondíciókat nem befolyásolja érdemben. Az előírás a bankok sokkellenálló képességét célzottan, az emelkedett kockázattal érintett szegmensekben növeli.

Az MNB az adósságfék előírásai éves felülvizsgálatának részeként a változó jelzáloghitel-piaci folyamatokra, az Otthon Start programmal összefüggésben is erősödő jelzáloghitelezésre és a piaci szereplők visszajelzéseire tekintettel az adósságfék szabályainak módosításáról is döntött.

A módosítás alapján az MNB az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó 90 százalékos hitelfedezeti mutató limit (legalább 10 százalékos önerőelvárás) kapcsán előírt 41 éves korhatárt a Magyar Közlönyben való megjelenés másnapjától kezdődően hatályon kívül helyezi. A korlát eltörlése támogatja a hitelezési folyamatok gördülékenységét az átalakuló piaci környezetben.

Kevesebb adminisztráció és stabil finanszírozás

Szintén a hitelezési folyamatok hatékonyságát erősíti, hogy a magasabb hitelfedezeti mutató limit igénybevételére jogosult elsőlakás-vásárló ügyfeleket 2025. decembertől jóval kisebb adminisztráció mellett, az ingatlannyilvántartásból való lekérdezés útján lesznek kötelesek azonosítani a hitelnyújtók.

Emellett az MNB az elmúlt évek erős nominális béremelkedése okán az utoljára 2023. júliusban módosított, a magasabb, legfeljebb 60 százalékos jövedelemarányos eladósodottságot lehetővé tevő 600 ezer forintos jövedelmi küszöböt 800 ezer forintra és az adósságfék előírások alkalmazása alól mentesítő, kisösszegű hitelekre vonatkozó limitet 450 ezer forintról 550 ezer forintra emeli, valamint a bankok által javasolt egyéb technikai módosításokat is átvezeti 2026. január 1-jétől.

Az MNB a jelzáloghitelek stabil finanszírozását biztosító előírás erősítéséről is döntött. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) előírás keretében 2026. októbertől a jegybank intézkedéseket vezet be a bankok egymás közötti jelzáloglevél-vásárlásának visszaszorítására. Ezen felül  elvárt lesz az új kibocsátású jelzáloglevelek tőzsdei bevezetése és az új stabil források futamidejének növelése.

Ezen túl a kisebb állománnyal rendelkező intézmények terheinek mérséklése érdekében a szabályozás alóli kivételt jelentő, a jelzáloghitel-állományra vonatkozó 40 milliárd forintos küszöbérték 100 milliárd forintra emelkedik, valamint a jelzálogleveleken túl egyéb jelzáloggal fedezett értékpapírok is elfogadásra kerülnek stabil forrásként.

Hamarosan életbe lépnek a változások

A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése nyomán az adósságfék szabályokat módosító rendelet várhatóan a következő napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

A rendszerkockázati tőkepuffer és a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató szabályozás kapcsán az MNB a következő hetekben véglegezi a részletszabályokat a hitelintézetekkel való egyeztetésekkel párhuzamosan.

Az elfogadott módosítások részleteit az MNB az egyes eszközökre vonatkozó aloldalain teszi közzé.