2024-ben már több mint 4 millió 263 ezer személygépjármű volt forgalomban, 2019-ben ez a szám még alig haladta meg a 3,8 milliót. Vagyis egyre több garázsra lenne szükség, főleg úgy, hogy Budapesten folyamatosan kiterjesztik a fizetős parkolási övezetek határát, a parkolási díjak pedig megállíthatatlanul emelkednek. A következő jelentős áremelés idén nyáron várható.
Vagyis hiába az autómegosztás terjedése, ez nem enyhíti a parkolási problémákat a fővárosban. A hatályos jogszabályok alapján jelenleg az új építésű lakások esetében minden lakáshoz egy garázst vagy felszíni parkolót kell építeni. Korábban épp a parkolási problémák súlyosbodása miatt szóba került, hogy ezt a kötelező arányszámot emelnék, de végül maradt a korábbi gyakorlat.
Garázst vennék, mire figyeljek?
Ha valaki garázsvásárláson töri a fejét, akkor sok tényezőt érdemes figyelembe vennie az áron túl is, így fontos utánajárni, hogy a garázs eladható-e külön, vagy csak a lakással együtt, illetve a többi ingatlantulajdonosnak van-e elővásárlási joga.
Teremgarázsok esetében fontos a parkolóhely elhelyezkedése, ha választani lehet, akkor érdemes kerülni a fal melletti, illetve oszlopok közti helyeket, valamint a szűk bejárattal rendelkező, nehezen megközelíthető parkolókat.
Bizonyos ingatlanoknál autólift biztosítja a lejutást a parkolószintre, ezért vásárlás előtt érdemes meggyőződni arról, hogy gépjárművünk méretei megfelelnek-e a berendezés adottságainak. Hasonló figyelmet igényelnek a többszintes parkológépek is: ezeknél nemcsak az autó hossza, hanem a szintek közötti hasznos magasság is meghatározó.
Az elektromos autózás térnyerésével ma már kulcskérdés a garázsok töltési infrastruktúrája. Értéknövelő tényező, ha az ingatlan már rendelkezik saját töltőponttal, vagy ha a hálózat műszaki adottságai lehetővé teszik annak későbbi, zökkenőmentes telepítését. Amennyiben a megfelelő műszaki kiállás még nem áll rendelkezésre, a tulajdonosnak jelenleg nagyságrendileg egymillió forintos többletberuházással érdemes kalkulálnia.
Hol érdemes venni? Mennyi kerül?
„Befektetésnek vásárolva, lokáció szempontjából továbbra is elsősorban a belvárosban, olyan környéken lehet érdemes nézelődni, ahol fizetős parkoló zóna van és kevés a rendelkezésre álló parkolóhely” – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid. A klasszikus rozsdaövezeti óriásprojektek területén egyrészt bő a kínálat, illetve majdnem mindenki vesz magának garázsbeállót, így a bérlői igények száma is limitált – teszi hozzá az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A legfrekventáltabb részeken (XI., IX., XIII., VIII. kerületek belső része) nem ritkán 15 millió forintot is elkérnek egy teremgarázsért, míg Budán az I., II. és a XII. kerületben önálló, zárható ingatlanként akár 30 millió forint is lehet egy garázs ára. A pesti külső kerületekben valamivel olcsóbban, 5-10 millió forint között hozzá lehet jutni egy garázshoz, illetve egyre gyakrabban vidéken is budapesti árakkal lehet találkozni.
Eközben a bérleti díjak az áraktól jócskán elmaradva emelkedtek az elmúlt években, így tisztán bérbeadási céllal egyre kevésbé éri meg garázst vásárolni. Tíz évvel ezelőtt egy jól megválasztott helyen évi 8-9 százalékos nettó bérleti hozamot is kitermelt egy garázs, ez ma már inkább 3-4 százalék, nagyjából megegyezik az átlagos lakásbérleti hozammal.