A havi összevetésben 2 százalékos áremelkedés mellett az éves növekedés márciusban 15,8 százalék volt a februári 15,6 százalék után. Budapesten viszont az országos tendenciákkal ellenétben a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött. A fővárosi lassulás mögött két fontos tényező áll. Egyrészt a fővárosban jóval magasabb árszintről indul a piac, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben. Másrészt a budapesti drágulást továbbra is fékezi az Otthon Start Program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára Budapesten április elején 1,43 millió forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent március elejéhez képest. A használt társasházi lakásoknál ugyanakkor az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta stagnál, ezt a szintet ugyanis már tavaly november közepén elérte a piac.
A fővároson belül a választékot nézve a XIII. kerület áll az helyen, ahol közel 3900 eladó lakóingatlan mellett a medián négyzetméterár 1,65 millió forint. Ezt követi a II. kerület 2416 ingatlannal és 1,7 milliós mediánnal. A harmadik a több mint 2239 darabos kínálatot nyújtó VII. kerület, ahol 1,5 millió forint a középérték. Majd holtversenyben a III. és a VI. kerület több mint 2200 hirdetéssel, előbbiben közel 1,4 milliós, utóbbi 1,6 milliós mediánnal számolhatnak az érdeklődők.
Mi újság vidéken?
Budapesten kívül ezzel szemben az ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, így az 1,5 millió forintos árplafon nem jelent érdemi korlátot a további drágulásnak. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben található a legnagyobb kínálat, ahol 4133 eladó lakóingatlan mellett a medián négyzetméterár alig több mint 1 millió forint. Pécs a következő több mint 3600-as kínálattal, a négyzetméterár pedig 903 ezer forintnál jár.
Szeged 2659 lakóingatlant hirdetnek eladásra 962 ezres medián mellett, majd Nyíregyháza következik több mint 2100 darabos kínálatával, utóbbi városban 786 ezer forint a négyzetméterárak mediánja. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol a 325 ezres átlagos négyzetméterárszint a budapesti átlag negyedét teszi ki.
Rohamtempóban bővül a kínálat
Balogh László szerint a következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése mennyire fékezheti az árnövekedést, különösen a nagyvárosi piacokon. Budapesten tavaly áprilishoz képest a lakóingatlan-kínálat 27 ezerről 34 ezerre nőtt, ami 25 százalékos bővülésnek felel meg egy év alatt.
Összességében a piacra kerülő eladó lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, vagyis az áremelkedés tempója fokozatosan fékeződhet. Ez hosszabb távon az eladók közötti verseny erősödését hozhatja, ami javíthatja a vevők alkupozícióját.
A Budapesten kívüli piacon is hasonló folyamatok körvonalazódnak. Egyes vidéki nagyvárosokban erőteljesen bővült a kínálat, miközben a megfizethetőség a vevők számára egyre hangsúlyosabb szempont, a legtöbb nagyvárosban így már nem működik az a logika, hogy bármilyen ingatlan bármilyen áron eladható.
A következő hónapokban a lakáspiacon az eddiginél kiegyensúlyozottabb erőviszonyok alakulhatnak ki, ahol a vásárlók mozgástere fokozatosan nőhet.