Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2010 óta a lakásárak 53 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon volt a legnagyobb, 231 százalékos a drágulás. A bérleti díjak ugyanebben az időszakban európai átlagban 25 százalékkal emelkedtek, ezen a piacon Észtország, Litvánia és Írország után a negyedik volt a 107 százalékos magyar drágulás.
Vagyis egyrészt érezhetően nőtt a lakhatási költségek egy nagy szeletét adó lakásár és bérleti díj az utóbbi tizenöt évben, másrészt érezhető volt, hogy kinyílt az olló a lakásárak és a bérleti díjak között, utóbbiak emelkedése nem tartott lépést a lakások drágulásával.
A kiemelkedő magyar áremelkedés mögött részben az infláció állt, a 39 százalékos európai átlagos áremelkedés mellett nálunk 86 százalék volt az infláció 2010 és 2024 között, ami a kontinensen a legmagasabb volt, olvasható az OTP Ingatlanpont összefoglalójában.
Az európai átlaghoz képest a magyar lakhatási költségek a rezsit is beleszámolva 61 százalékon álltak tavaly, ami érezhető emelkedést jelentett a 2010-es 53 százalékhoz képest. Nálunk csak Litvániában, Lettországban, Romániában, Lengyelországban, Horvátországban és Bulgáriában volt alacsonyabb ez az arány az EU-átlaghoz képest. A legmagasabb értéket Írországban, Dániában és Luxemburgban mérték, ahol 180-190 százaléka volt ez a kiadás az európai átlagnak.
Az építőipari kivitelezési költségek 56 százalékkal emelkedtek Európában 2010 és 2024 között, ebben a mutatóban szintén élen járt Magyarország a 172 százalékos drágulással. Az Eurostat külön méri, hogy a lakhatási költségek milyen arányban okoznak a háztartásoknak túlzott anyagi terhelést.
Magyarországon a városokban tavaly a népesség 11 százaléka fordította jövedelmének legalább 40 százalékát lakhatásra, míg a vidéki településeken ez az arány 8,5 százalék volt. Mindkettővel az európai középmezőny első felében voltunk. A legnagyobb arányban a görög háztartásokat terhelte meg anyagilag a lakhatási költség, ott majdnem 30 százalékot tett ki ez az arány. A másik véglet pedig Ciprus és Horvátország, ahol alig néhány százalékban élnek olyan emberek, akik jövedelmük ilyen nagy részét fordították lakhatásra.
Jövedelmek és hitelek
Összességében a magyar háztartások az elkölthető jövedelmük 19 százalékát fordították lakásra vagy / és rezsire 2024-ben, ez megfelelt az európai átlagnak. Mindez abból adódhatott, hogy miközben a rezsiköltségek a legalacsonyabbak nálunk, a lakásárak és a bérleti díjak elszálltak, illetve a jövedelmi helyzetet tekintve is az EU-rangsor utolsó harmadában vagyunk.
Európában a háztartások 9 százalékának volt elmaradása a jelzáloghitel-törlesztéssel vagy a közüzemi számlákkal, ez az arány az elmúlt években gyakorlatilag stagnált. Magyarországon mostanra az uniós átlag körül van a befizetetlen számlákkal rendelkezők aránya, viszont 2013-ban ez még kiemelkedően magas, 27 százalék volt, azóta érdemben javult a helyzet.
2024-ben az Európai Unióban 5,5 százalék volt az építőipar hozzájárulása a bruttó hazai össztermékhez, Magyarország az 5,9 százalékos értékkel az európai átlag környékén volt, de az utolsó két évben csökkenés látszott, hiszen 2022-ben még 6,4 százalék volt a fenti arány. A lakáspiaci beruházások a GDP 5,3 százalékát tették ki tavaly, a magyar 3,2 százalékos érték inkább a középmezőny második felének felelt meg.
„Az már látszik, hogy a 2025 őszén elindult Otthon Start program alapvető változásokat hozhat a magyar lakáspiacon, ezért néhány év múlva érdemes lesz majd visszatekinteni az azt megelőző esztendő adataira. A kedvezményes hitellehetőség komoly beruházásokat indíthat el az iparágban, ugyanakkor az ingatlanárak további emelkedése várhatóan a lakhatási költségekre is hatással lesz a következő időszakban” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
