Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság.
„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.
A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el.
A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.
Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség
Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.
Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.
„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”
– mutat rá Markovich Béla.
A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.
A jövő építőipara digitális és moduláris
Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.
Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.
A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.
„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál” – mondta Markovich Béla.
2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés
Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.
