A feltételek között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, sok esetben csak a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy kötöttek-e megfelelő biztosítást a bérleményre. A biztosítás meglétét mindenképpen célszerű már előre tisztázni. Noha a hazai lakásállománynak közel a háromnegyede biztosított, az alkuszok tapasztalatai szerint a bérbeadott lakásokat ennél valamivel kisebb arányban biztosítják.
Kevesen tudják, hogy amennyiben a bérlemény nincsen biztosítva, a bérlő is jogosult (a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett) lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. A gyakorlatban azonban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással, a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani
– magyarázza Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja.
Alapesetben a kapcsolódó költségek is a fenti megosztás szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, így azt a főbérlő általában nem terheli tovább az albérlő felé. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni. A hazai biztosítók nem, vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja.
A biztosítás megkötésekor ugyan meg kell jelölni, hogy bérbeadott (vagy bérelt) lakásról van-e szó, ám ennek a díjak és feltételek tekintetében nincs, vagy kevés vonzata van (egyes biztosítók minimális pótdíjat számítanak fel ilyen esetben). A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, vagyis az Airbnb-re, illetve egy többéves lakásbérletre vonatkozó feltételek megegyeznek.
