Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós programokon belül a legnagyobb összesen 8.4 milliárd forint forrást biztosítana az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az önkormányzati bérlakásszektor bővítésére és fejlesztésére. Egy kisebb program a lakásügynökségi modell kiterjesztését tenné lehetővé az Európai Szociális Alap forrásaiból, hogy a Fővárosi Önkormányzat korábban üresen álló vagy másként hasznosított, magántulajdonú lakásokat vonjon be a megfizethető bérlakásszektorba, mondja Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesületnek adott interjújában.
A harmadik program kifejezetten a hajléktalanság csökkentését célozza. Ez a Fővárosi Önkormányzat új hajléktalanügyi stratégiájához kapcsolódik, aminek alapvető célja, hogy a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést vegyék célba. Ez egy kiterjedt lakbértámogatási programot foglal magában a családok átmeneti otthonaiban élő, lakástalan gyermekes családok, a rendszeres jövedelemmel rendelkező hajléktalan budapestiek, valamint azon a háztartásoknak a számára, amelyek az előbbiekhez nagyon hasonló körülmények között, alacsony komfortfokozatú „munkásszállókon” élnek.
Ezek az EU 2021-2027-es költségvetési ciklusára tervezett kiemelt projektek, vagyis a kormányzat már most is több éves késésben van. Pedig az egyik legfontosabb lakáspolitikai probléma, hogy Budapesten a rendszerváltást követően 400 ezerről mintegy 40 ezerre csökkent az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma, ami a fővárosi lakásállomány alig 4 százalékát jelenti. A nagyvárosi lakhatás megfizethetőségét hosszú távon leginkább az biztosíthatja, ha a kormányzat és az önkormányzatok befektetnek a megfizethető bérlakásszektorba.
Hitel, adózás ás egyéb nyalánkságok
A Fővárosi Közgyűlés éppen ezért javasolta a kormánynak, hogy biztosítson az önkormányzatok számára tőketámogatást és kedvezményes hitelforrást az önkormányzati bérlakásszektor bővítésére, az 1998-2002 közötti kormányzati ciklus idején bevezetett Állami Támogatású Bérlakás Program mintájára – ami a rendszerváltás utáni időszak egyetlen ilyen kezdeményezése volt.
A bérlakások kínálatát, az informalitás visszaszorítását és a lakbéremelkedés enyhítését egyaránt előmozdíthatná a kormány a lakásbérlésre vonatkozó adózási szabályok felülvizsgálatával. A helyi adók rendszere is segíthetne ebben azzal, hogy magasabb építményadót állapít meg a hosszabb távon üresen tartott vagy nem lakáscéllal hasznosított lakóingatlanokra. A legfontosabb szabályozási feladat ugyanakkor a lakástámogatások rendszerének az átfogó felülvizsgálata
– teszi hozzá Misetics Bálint.
A jelenlegi szabályozás ugyanis több támogatást biztosít a magasabban iskolázott, magasabb jövedelmű háztartások számára, sőt, a jobb módú családok esetében részben nem is az otthonteremtést, hanem a befektetési célú lakásvásárlásokat támogatja. Az egyoldalú keresletoldali beavatkozások hozzájárultak a lakásárak emelkedéséhez, ráadásul ez a támogatási rendszer kevésbé alkalmas a nagyvárosi lakhatás megfizethetőségének a javítására, hangsúlyozza a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója.
A Főváros és a kormányzat között sajnos ritkán adódik lehetőség érdemi közpolitikai egyeztetésekre. Most azonban, hogy a miniszterelnök néhány hete kifejezetten bíztatta „a fővárost”, hogy lakáspolitikai javaslatokat fogalmazzon meg a kormány felé, a Fővárosi Közgyűlés azonnal el is fogadott egy 10 pontból álló javaslatcsomagot.
Arra a legelső és legsürgetőbb fővárosi javaslatra, hogy a kormányzat ne akadályozza tovább a főváros hozzáférését a lakásprogramokhoz kapcsolódó európai uniós forrásokhoz, a Miniszterelnökség részéről Gulyás Gergely miniszter úr már válaszolt is, mégpedig azt, hogy a kormány biztosítani fogja a tervezett 19,9 milliárd forint elérhetőségét, összegez Misetics Bálint.
