A még meglévő lakás-takarékpénztárak (ltp-k) legnagyobb pénzügyi előnye nem a minimális betéti kamat, hanem az éves befizetésekhez kapcsolódó állami támogatás, amely egy - maximális - havi 20 ezer forintos szerződés esetében évi 72 ezer forint pluszpénzt jelent a takarékoskodó számára.
Vagyis a jelenleg még futó, 2018. október 17. előtti szerződések esetében minden 100 befizetett forinthoz 30 forintot tesz hozzá a költségvetés, amely négyéves futamidőnél összegében 288 ezer forint lehet. Ehhez képest a megtakarítások után járó betéti kamat olyan soványka, hogy mindössze pár ezer forintot hoz a konyhára.
Éppen emiatt jelenthet nagy pofont a Bankmonitor.hu hitel-összehasonlító portál szakemberei szerint az, ha egy végrehajtás miatt inkasszózzák a lakás-takarékbetét akár egy részét is, ugyanis a pénztár ilyenkor a követelt összeget átutalja a végrehajtó letéti számlájára, majd a szerződést automatikusan megszünteti. Ez azzal jár, hogy a lakástakarék tulajdonosa elbukja az összes addig jóváírt állami támogatást, és mindössze a végrehajtás után esetlegesen megmaradó összeget, plusz annak kamatait utalják el a részére.
Mindez egy négyéves szerződés utolsó évében 200 ezer forint feletti veszteséget jelenthet, de egy 10 éves futamidejű lakástakaréknál akár 600 ezer forint felett is lehet a veszteség csak az állami támogatás elbukása miatt - mindezt tetézi, hogy így egy évtizedig bőven infláció alatt kamatozott a megtakarítás. Amennyiben a megtakarítás önerőként szolgált volna egy későbbi lakáshitelhez, akkor emiatt akár a lakáscél is meghiúsulhat, ugyanis a bankok a magas lakásárak miatt a kötelező 20 százalék helyett egyre inkább 30 százalékos önerőt várnak el, amelynek az előteremtése jelentős kihívást jelent sokak számára.
