A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása alapján 66 ezer nem teljesítő jelzáloghitelest kerestek meg tavaly október végéig a pénzügyi intézmények, 22 százalékuk azonban egyáltalán nem volt hajlandó együttműködni a bankkal: nem reagált a megkeresésre, vagy pedig elutasította azt - írja a Világgazdaság.
Az MNB elvárja, hogy az adósok életkorához mérten reális futamidőn belül záródjon le a szerződés. Emiatt végül azok közül is csak kevesekkel sikerült dűlőre jutni, akik belementek az egyezkedésbe: október végéig a jegybank adatai szerint mindössze 2700 egyezség született meg. Ez a szám még emelkedhet, hiszen az adósok első megkeresése és a megegyezés között akár fél év is eltelhet. Akikkel sikerült megegyezni, azokkal általában részletfizetést követő tartós átütemezésről, illetve az átmeneti fizetési moratóriumról állapodtak meg a hitelintézetek - olvasható a lapban.
A pénzügyi intézményeknek legalább kétféle megoldással kell előállniuk a jegybanki ajánlás szerint. A legtöbbször a meglévő hitel átstrukturálását, a követelés átütemezését javasolják. A második helyen úgynevezett \"egyéb megoldások\" állnak. A Nemzeti Eszközkezelőt csak a harmadik helyen ajánlják a bankok (az eszközkezelő kerete eleve szűkös, 35 ezernél több ingatlant nem fogadhat be). A negyedik helyen az önkéntes fedezetértékesítés áll, és a magáncsőd csak az ötödik leggyakoribb a javasolt megoldások között.
Azokra, akik nem tudnak megegyezni a hitelezővel, és nem fizetnek, nem sok jó vár. A bankok faktorcégre, követeléskezelőre bízzák a tartozás behajtását, vagy pedig bírósági úton érvényesítik a követelésüket. A jogszabályok és a jegybank is szabad kezet adott nekik. Az MKB például kerek perec kijelentette: a nem együttműködő adósoknál jogi úton érvényesíti a követelést, elsősorban a fedezetek érvényesítésével - olvasható a gazdasági napilapban.
