Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az építőipar most a 2013-as, 2014-év eleji nagy értékű szerződéseket teljesíti, új nagy értékű megbízások azóta nem kerültek a piacra, az első félévben a közmegrendelések 36 százalékos csökkenést mutattak 2014 első feléhez képest - fejtegette a friss adatokat értelmezve Koji. A lakosság és a vállalkozások megbízásai nem képesek pótolni ezt a hiányt, így az év második felére lefelé mutató termelési adatokkal együtt, 2015-ben ugyanakkora, azaz mintegy 2100 milliárd forint körüli lehet az ágazat teljesítménye, mint 2014-ben volt.
Szeptember vége felé még mindig nem látszanak azok a nagy értékű, uniós finanszírozási hátterű beruházásokra szóló pályázati kiírások, amelyeknek építési vonzata is lesz - indokolta a prognózist Koji László, aki szerint kérdés, hogy vajon a kormányzat hogyan tudja felgyorsítani az építési célú közbeszerzéseket. Az már látható, hogy a jövő év nagyon nehezen fog indulni - jegyezte meg az elnök.
Az ágazat számára a folyamatosan változó jogszabályi környezet is nagy kihívást jelent, a 82 ezer regisztrált vállalkozás közül ugyanis mintegy 80 ezer 10 fő alatti mikrovállalkozás, akik közül sokan nagyon nehezen tudják követni, vagy értelmezni a változásokat.
Durva lassulás
Durva lassulásként minősíti a júliusi számokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A 0,2 százalékos növekedés eddig a leggyengébb idei adat, és egyértelműen mutatja a lassulást az ágazatban. A látható kis növekedés az állami beruházásokhoz kapcsolódik leginkább, és az új szerződések volumene is csökken, így nem látszik jele annak, hogy az ingatlanpiac fellendülne.
A szakember szerint az év hátralévő részében, és a jövő év elején sem várható számottevő bővülés. Az év egészében az építőipar 5 százalék körüli pluszt érhet el.
A kibocsátás 2010-hez képest is csökken
Kálmán Péter, az Óbuda-Újlak Zrt. vezérigazgatója az év/év alapon kimutatott stagnálás mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy 2010-es bázison mérve csökkent a kibocsátás. Mindez a szerződésállomány és az új szerződések volumenének alakulásával együtt negatív középtávú trendet vetít előre.
Bár az épületek főcsoport fixbázisú volumenindexe idén - 5 év után, a válság óta először - ismét meghaladta a 2010-es kibocsátási szintet, ez a javulás átmenetinek bizonyult, a korábbi évek ipari óriásberuházásaihoz hasonló léptékű projektek nem indultak, a kiskereskedelmi ingatlanpiac telített, míg az irodapiac bővülése a vártnál lassabb. A használtlakás-piaci fellendülés hatása az építőipar egészére nem számottevő, az újlakás-építéseknél pedig még mindig a válság hatása érzékelhető. Középtávon a magasépítési terület stagnál.
Az egyéb építmények főcsoportban a szerződésállomány közel egy éve meredeken csökken. Az infrastrukturális és közműberuházások finanszírozása az elmúlt években szinte kizárólag az EU-s támogatásoktól függött. Mivel a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus forrásainak közel 100 százaléka lehívásra került, az új ciklus pályázati kiírásai pedig még nem jelentek meg, a szerződések teljesítésével párhuzamosan a kibocsátás csökkenése várható. Ezt támasztja alá az új szerződések volumenének alakulása is.
Ami segíthetne
A szakértő 2016 elejére a szektor egészében csökkenést prognosztizál. Ezt az új EU-s pénzügyi ciklus pályázati forrásai csak jövő év második felére tudják megfordítani. A jelenlegi piaci környezetben az épületek építése főcsoportban a bővülést a beruházások költségeit csökkentő állami intézkedések, például adókedvezmények bevezetése tudná segíteni.
