Idén az első negyedéében országszerte 1572 új lakás épült, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2381 volt - ami szintén nem túl sok -, viszont ez már 44 százalékkal több a 2014. január-márciushoz viszonyítva.
A kiadott új építési engedélyek alapján 34 százalékkal több, összesen 1236 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (867 darab) 24 százalékkal csökkent.
| Megye/régió | 2013 | 2014 | 2015 |
| Budapest | 221 | 239 | 720 |
| Pest | 227 | 374 | 469 |
| Közép-Magyarország | 448 | 613 | 1 189 |
| Fejér | 35 | 52 | 44 |
| Komárom-Esztergom | 36 | 35 | 30 |
| Veszprém | 53 | 24 | 37 |
| Közép-Dunántúl | 124 | 111 | 111 |
| Győr-Moson-Sopron | 287 | 351 | 466 |
| Vas | 42 | 41 | 147 |
| Zala | 29 | 67 | 47 |
| Nyugat-Dunántúl | 358 | 459 | 660 |
| Baranya | 57 | 106 | 22 |
| Somogy | 63 | 44 | 55 |
| Tolna | 23 | 30 | 12 |
| Dél-Dunántúl | 143 | 180 | 89 |
| Dunántúl | 625 | 750 | 860 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 16 | 24 | 23 |
| Heves | 22 | 37 | 9 |
| Nógrád | 4 | 5 | 2 |
| Észak-Magyarország | 42 | 66 | 34 |
| Hajdú-Bihar | 94 | 61 | 79 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 22 | 17 | 29 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 42 | 40 | 32 |
| Észak-Alföld | 158 | 118 | 140 |
| Bács-Kiskun | 47 | 40 | 94 |
| Békés | 22 | 27 | 19 |
| Csongrád | 41 | 40 | 45 |
| Dél-Alföld | 110 | 107 | 158 |
| Alföld és Észak | 310 | 291 | 332 |
| Mindösszesen | 1 383 | 1 654 | 2 381 |
| Forrás: KSH |
Budapest messze kilóg az országos átlagból: az első negyedévben az épített lakások száma csak 2 százalékkal csökkent, miközben háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban, de így is csak 720 engedélyről van szó.
| Budapest | 240 | 525 | 516 |
| Pest | 224 | 348 | 270 |
| Közép-Magyarország | 464 | 873 | 786 |
| Fejér | 27 | 42 | 31 |
| Komárom-Esztergom | 14 | 24 | 19 |
| Veszprém | 20 | 51 | 38 |
| Közép-Dunántúl | 61 | 117 | 88 |
| Győr-Moson-Sopron | 119 | 243 | 275 |
| Vas | 8 | 57 | 51 |
| Zala | 31 | 23 | 40 |
| Nyugat-Dunántúl | 158 | 323 | 366 |
| Baranya | 17 | 22 | 20 |
| Somogy | 13 | 30 | 71 |
| Tolna | 14 | 24 | 11 |
| Dél-Dunántúl | 44 | 76 | 102 |
| Dunántúl | 263 | 516 | 556 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 22 | 14 | 17 |
| Heves | 16 | 13 | 8 |
| Nógrád | 5 | 3 | 5 |
| Észak-Magyarország | 43 | 30 | 30 |
| Hajdú-Bihar | 35 | 98 | 41 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 43 | 12 | 35 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 47 | 35 | 31 |
| Észak-Alföld | 125 | 145 | 107 |
| Bács-Kiskun | 109 | 61 | 27 |
| Békés | 43 | 16 | 26 |
| Csongrád | 76 | 42 | 40 |
| Dél-Alföld | 228 | 119 | 93 |
| Alföld és Észak | 396 | 294 | 230 |
| Ország összesen | 1 123 | 1683 | 1572 |
| Forrás: KSH |
A természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 56, a vállalkozások által építetteké 44 százalék, míg Budapesten az összes lakás 82 száazlékát vállalkozók építették.
Az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45 százaléka épült. Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54 százalékra, a többszintes, többlakásos épületeké 42-ről 25 százalékra csökkent, több fővárosi beruházás befejeződésének hatására a lakóparkban épült lakások aránya 2-ről 18 százalékra nőtt.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter volt, 1 négyzetméterrel több, mint egy évvel korábban. A megszűnt 350 lakás közül 29 volt önkormányzati tulajdonú.
