BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mennyit ér az Ön lakása? Most jöhet a meglepetés

A városokban élő magyar lakástulajdonosok ingatlanuk eladási árát az országos átlaglakásárakhoz képest alulbecslik, míg a községekben élők épp fordítva: felülbecslik ingatlanuk eladási árát a tényleges árhoz képest. Ráadásul a községekben élő ingatlantulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a tényleges ingatlanárakat, ám tulajdonképpen ez egy különös és kissé bizarr derűlátás, mivel nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk - derül ki a TÁRKI vizsgálatából.

2013. április 20. szombat, 08:39

Fotó: Napi Gazdaság / Ajpek Orsi
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kutatók 2012. őszén vizsgálták meg, hogy a lakosság miként ítéli meg ingatlanvagyonának értékét, mekkorára becsüli eladhatósági értékét, és hogy a területi piaci becsléseket kiindulásként tekintve kik becsülik meg pontosabban lakásuk értékét. A magyar családok döntő többsége (87 százaléka) saját tulajdonú lakásban, házban él. A tulajdonban lévő ingatlanok átlagosan 80 négyzetméteresek, 2-3 szobásak, nagyobb hányaduk (63 százalék) jellegét tekintve családi ház.

A válaszadóktól kétféle ingatlanárbecslést kértek: egyfelől megbecsülték ingatlanuk általános értékét, majd pedig azt, hogy szerintük mennyiért tudnák azt értékesíteni. A tulajdonosok által becsült árakat a KSH használtakás-árstatisztikájával hasonlították össze a kutatók.

Az ingatlanbecslések településtípusonként úgy alakultak, ahogy az várható volt: a nagyobb települések jobb piaci viszonyai magasabb lakásértéket valószínűsítenek. Minél alacsonyabb ugyanis a közigazgatási egység, annál kisebb az ingatlanok négyzetméterára. Ugyanakkor míg Budapest, a megyeszékhelyek és a városok tekintetében igaz a tendencia, hogy a KSH átlagos lakásárához képest a megkérdezettek alacsonyabbnak becslik ingatlanuk eladási árát, a községek tekintetében fordított a helyzet: nemcsak hogy az általános ár magasabb a ténylegeshez képest, hanem a becsült eladhatósági érték is. Összességében a községekben élő tulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a KSH-adatokat, ugyanakkor egyfajta \"torz optimizmus\" jellemzi ezt, hiszen nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk (az országos átlag körülbelül felére becsülik, holott az még annál is alacsonyabb).

A KSH átlagos lakásáraihoz a tulajdonosok becslései régiós szinten is jól igazodnak. Négyzetméterárak tekintetében a közép-magyarországi régió vezet - magában foglalva Budapestet. Emellett minden régióban hasonló tendencia figyelhető meg: hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de alábecslik az eladhatósági árat a KSH hivatalos áraihoz képest, tehát az eladás tekintetében egyértelműen pesszimista a lakosság.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet