Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csak jobb jöhet. Nagyjából ezzel foglalható össze az ingatlanpiaci szereplők tavalyi évről, illetve idei várakozásairól alkotott képe. A múlt évben ugyanis elmaradt az előző években megszokott áremelkedés, ami kedvezőtlenül befolyásolta a fejlesztők profitabilitását. Egyes szereplők emiatt a jövőben elfordulhatnak a hazai tereptől, és az ingatlanpiaci szempontból elmaradottabb államokban, például Lengyelországban, Romániában esetleg Bulgáriában kezdenek újabb beruházásokba. Ez részben jó, mert tisztulást hozhat: elsősorban a hosszú távra tervező, tőkeerős befektetők, beruházók maradnak majd a hazai piacon.
Bel-Buda előretör
A helyzet ugyanis nem reménytelen - fogalmazott Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. Bár ma már nem lehet olyan könnyen értékesíteni a lakásokat, mint 2-3 évvel ezelőtt, amikor szinte minden új építésű otthont el lehetett adni, megfelelő "körítéssel" a jelenlegi piaci helyzetben is lehet vevőt találni. Vannak befektetők, amelyek új belépőként is fantáziát látnak a piacban. Valkó szerint fontos, hogy az új belépő első beruházásának jó híre legyen, az adott fejlesztés amolyan zászlóvivő szerepet töltsön be. Ha ezt sikerül elérni, akkor a társaság a jövőben is piacon tud maradni. Egyes területeken, egyedi projektek esetében tavaly is lehetett 10 százalékos áremelkedést elérni.
Ilyen például Bel-Buda, ezen a területen ugyanis bőven van kielégítetlen kereslet az új társasházi lakások iránt, annak ellenére, hogy a beruházók négyzetméterenként félmillió forint körüli árat is kérhetnek a lakóingatlanokért. Ez a piac szegmentálódását jelzi: míg egyes városrészekben túlkínálat a jellemző, addig más területeken fokozott kereslet tapasztalható.
Ugyanakkor Bel-Buda, illetve a jó hírnévnek örvendő budai részeken megvalósított beruházások sem jelentenek egyet a sikerrel. Piaci pletykák szerint egy nagyobb budai beruházás értékesítése meglehetősen vontatottan halad. A lakások ugyanis négyzetméterenkénti ára 800 ezer-1,4 millió forint között mozog, ami a legmagasabb árnak számít a piacon. Az építtettők abban bíztak, hogy a budai oldal presztízse elegendő lesz az eladhatósághoz, szakértők szerint azonban ez önmagában nem jött be, a piaci környezet inkább a külföldiek számára is kedveltebb pesti belvárosban építőknek kedvezett.
Szükséges a plusz
Egy új beruházás sikeréhez valami pluszt kell nyújtania a fejlesztőnek. A tömegigényeket kielégítő területeken persze nem lehet exkluzív szolgáltatásokkal, anyagokkal operálni, de például a nagyobb üvegfelületek kialakítása, a megszokottól eltérő építészeti megoldás jelenthet annyi pluszt, ami miatt a vásárlók pont az adott projektet választják. Valkó Dávid ennek kapcsán elmondta, hogy a tervező kiválasztásánál nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, többek között például a lobbiképességet is, egy jó önkormányzati kapcsolatokkal és referenciákkal bíró tervező ugyanis megkönnyítheti a beruházó dolgát.
A szakértő úgy véli, hogy a fejlesztők részéről kedvelt XIII. kerülethez nagyon hasonló adottságú XI. kerületben az idén élénkülés várható. A IX. kerületben is folytatódnak a fejlesztések, már a Haller utca magasságánál tart a rehabilitációs folyamat. A XI. mellett dinamikus fejlődés kezdődött meg a VIII. kerületben is, ahol korábban alig voltak lakásberuházások. Újabb lendületet adhat az itteni beruházásoknak a már régóta napirenden lévő Corvin Sétány építése. Többek között ez teljesen új városrész kialakítását magában foglaló több tízmilliárd forintos beruházás nyomán növekedett a kerületben indított beruházások száma. Egyes fejlesztők azonban hajlamosak arra, hogy már befejezettnek tekintsék a Corvin Sétány építését, s emiatt a helyhez mérten meglehetősen borsos árakon igyekeznek túladni lakásokon. A pesti oldalon áltagosnak tekinthető 300-320 ezer forinttal szemben akár 350 ezer forintos négyzetméterenkénti árral is találkozhatunk.
A sztárkerületeken kívül is van élet
A kedvezőtlen tavalyi év ellenére sem fog a piac "beállni", többek között a már említett beruházásoknak, illetve a kisebb volumenű helyi fejlesztéseknek köszönhetően. Utóbbiakra több példa is van, ugyanis sok külső kerületben mutatkozik kereslet új lakásokra. A megcélzott vevőkört ezekben az esetekben a helyi lakosok alkotják, akik nem akarnak más kerületbe vándorolni, inkább a városrészben maradnának, de új otthonba költöznének. Ilyen, az átlagosnál kisebb, 15-25 lakásos fejlesztéseket találhatunk a XV., XVII., illetve nagyobb, akár száz feletti lakásszámú fejlesztéseket a manapság egyre kedveltebb XVIII. kerületben. Valkó szerint az említett városrészek felfuttatható területek, ezért elképzelhető, hogy a jövőben megszaporodik a lakásberuházások száma, a helyi vásárlóerőre építve.
