Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
Persze a túlzottan magas minőségi igényeknek éppúgy gátat vet a pénzhiány, mint a lakásépítési-lakásvásárlói kedvnek, amit a beruházó cégek a tavaly eladott, 2003-hoz viszonyítva csökkenő lakásszámban, az építőanyagosok pedig a forgalom visszaesésében egyaránt tapasztalhattak. Az építőanyag-szektoron belüli évközi megtorpanást jól jelzik a statisztikai adatok is, miszerint a meghatározó építőanyagok (közte az égetett agyag, a cement, a mész, a betontermékek, az üveg) termelése és értékesítése 1,1–4,3 százalékkal esett vissza 2004 októberére a két évvel korábbihoz képest.
Bodnár György, a falazóanyagok gyártásában piacvezető Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója, a Téglásszövetség elnöke például a tavalyi év első felét jónak ítéli meg, a második hat hónapot azonban katasztrofálisnak tartja. Ekkorra ugyanis nemcsak a lakásfejlesztő cégek csökkentették tervezett projektjeik lakásszámát, de az önkormányzati és magánépítkezések aránya is visszaesett (ez utóbbi a KSH adatai szerint 65-ről 59 százalékra). A társaság ennek ellenére nem zárt rossz évet, ám a 2005-ös esztendőtől nem vár fellendülést. Nehezíti a piaci helyzetet az idei jelentős energiaár-emelkedés, ami Bodnár szerint az építőanyag-ipart ugyan igen súlyosan érinti, de a cégnél egyelőre úgy tervezik, hogy ezt nem hárítják át a vevőkre. A falazóanyag-piacon 50-60, a blokktéglapiacon pedig 60-65 százalékos súllyal jelen lévő társaság az elmúlt évben összességében 5-6 százalékkal növelte Porotherm falazórendszerei árát, idén azonban az emelés várhatóan nem éri majd el az infláció szintjét. A kereskedelmi vezető lapunknak azt is elmondta: az ez évtől belépő kormányzati lakástámogatási módosítások egy részét – mint például a használt lakásra vonatkozó kedvezményt – pozitívnak tartja, több változtatást – például az új lakást érintő illetéknövelést, az áfaeltörlést – viszont elhibázottnak értékel. Emellett szerinte jelenleg súlyos problémája a hazai építési piacnak az erős építésfelügyelet hiánya, valamint az építési tevékenység szabályozásának kuszasága, s nem utolsósorban az ez utóbbiból adódó cég-körbetartozás gyakorlattá válása. A felhalmozódó kintlévőségek hatása szerinte végső soron a kereskedőknél csapódik le, ami előbb-utóbb csődhullámot indíthat el körükben.
Hasonlóan vélekedik úgy az elmúlt év forgalmáról, mint a körbetartozásról Antoni Péter, az egyik legnagyobb építőanyag-kereskedelmi cég, a Raab Karcher Tüzép Rt. igazgatóságának elnökségi tagja is, aki úgy látja, a jelenség elsősorban a lakáspiaci folyamatok megtorpanásával van kapcsolatban. Az elmúlt évben ugyanis a fizetőképes kereslet csökkenésével számos lakásfejlesztő társaság került nehéz helyzetbe, s nem vagy csak nagyon lassan tudja értékesíteni tető alá hozott új lakásait. Ennek folytán gyakran előfordul, hogy nem tud fizetni sem az alvállalkozóknak, sem az építőanyag-kereskedőknek. A Raab Karchernek is több száz millió forint kintlevősége van, s bár 2003-hoz képest az elmúlt esztendőben 5-6 százalékkal növelte forgalmát, nem zárt túl jó évet.
Antoni Péter 2004 első öt hónapját kiemelten jónak minősítette a forgalom szempontjából, attól kezdve azonban megrendeléseik országszerte csökkentek. Az árak átlagban mindössze 6-8 százalékkal nőttek, de a kereskedők ezt a drágulást különféle kedvezményekkel, akciókkal szinte egész évben kompenzálták. Az újonnan belépő lakástámogatási elemek piaci hatását – mivel többségük csak szűk kört (az első lakást szerzőket) érint – elenyészőnek tartja. Az idei áremelésekkel kapcsolatban még nem tudott konkrétumot mondani, szerinte azonban az biztos, hogy a bevezetendő jelentős energiaár-emelést – amihez már eddig számos egyéb (például környezetvédelmi) díj is társult – sem a gyártók, sem a kereskedők nem tudják majd lenyelni.
Az ország vezető tetőfedőanyag-gyártója, a Tondach Magyarország Rt. napjainkra 48 százalékos piaci részesedést szerzett a tetőfedőpiacból, míg a kerámiatetőcserép-piac 80 százalékát fedi le, így érthető, hogy mindig is nagy várakozással tekint a lakáspolitika módosításai elé. Megismerve a januártól bevezetésre került újabb változásokat, Kató Aladár vezérigazgató lapunknak elmondta: úgy látja, idén sok jóra nem lehet számítani. A lakásépítésben újra visszaesés várható, s ennek jelei nemcsak a tavaly kiadott építési engedélyek mindössze 2 százalékkal emelkedő számában, de a kereskedelemi forgalom elmúlt hat havi visszaesésében is érezhetők voltak. A 2003 végétől bevezetett lakáshitel- és egyéb szigorítások, a mostani illetékemelés, az áfaeltörlés összességében a beruházói és magánépítői kedv, illetve „vásárlói tehetősség" ellen hat, nem is szólva arról a veszélyről, hogy újra a kis lakások országa leszünk. Ez utóbbit alátámasztja a KSH jelentése is, amely szerint már tavaly is nőtt a kis lakások aránya. A Tondach első embere úgy ítéli meg, hogy hosszabb távon is csak a mobilitás – a használt lakáshoz kapcsolódó hiteltámogatás és a kedvezmények növelése – mozgathatja meg a piacot. A cég tavaly decembertől átlag 6 százalékkal emelte tetőfedő anyagai árát, arról azonban, hogy idén – az energiaár-emelés hatására – mennyivel tervezik áraikat növelni, a vállalatvezető még nem tudott nyilatkozni.
