Ezt a piacot mozgatta meg alaposan a telekáfa bevezetésének híre, aminek hatása 2003 utolsó hónapjaitól kezdve az élénk keresletben és - különösen a kiemelt fővárosi övezetekben és a divatos agglomerációs településeken - a megugrott kínálati árakban napjainkban is tetten érhető. A telkek négyzetméterárának folyamatos felfelé araszolása két-három éve főleg Budapesten és környezetében szinte negyedévente megfigyelhető volt, amelynek mértéke - a GKI-Wallis felmérése szerint - gyakran elérte a 3-4 százalékot, éves szinten pedig az átlag 13, olykor 16 százalékot.
Nagy Tibor, az Otthon Centrum Rt. teleküzletág-vezetője szerint néhány belső pesti kerületben a többlakásos társasházak kialakítására alkalmas területek, valamint a bel-budai foghíjtelkek iránt - az elmúlt évi kiemelkedően élénk kereslet után - valamelyest visszafogottabban, de továbbra is érezhető az ingatlanfejlesztők érdeklődése. A telek négyzetméterárai a megépíthető lakásnégyzetméterre vetítve a pesti belvárosban 40-65 ezer forint között mozognak (ami 220-265 ezer forintos telek-négyzetméterárat jelent), míg Bel-Budán ennél jóval magasabb árat is elkérnek tulajdonosaik egy-egy szép panorámájú, jó beépítési paraméterű területért.
A főváros telekpiacán - az ingatlanforgalmazók tapasztalata szerint - az árak és a kereslet szempontjából ugyan több mint egy évtizede változatlanul a budai oldal a favorit, ám az itteni beépíthető területek fogyásával és az árak rohamos emelkedésével a kereslet ma már egyre jobban kitolódott.
A magánvásárlók, illetve azon ingatlanfejlesztők, akiknek a kicsi belső kerületekben lévő parcellákon megvalósítható, kis lakásszámú beruházások nem eléggé kifizetődők, egyre inkább a III. és a IV., valamint a külső, például a XVI., a XVIII. és a XX. kerületek iránt érdeklődnek, ahol egyrészt a parcellák nemcsak jóval olcsóbbak, de jobb megtérülésű lakásépítéseket lehet megvalósítani rajtuk. Alátámasztja ezt, hogy Buda több helyén az elmúlt hónapokban is számos intézményi, társasházi és családi házas parcella volt a kínálatban. De találhatnak az érdeklődők a szaklapok hirdetéseiben jelenleg is több II. és XII. kerületi telket. Például Pesthidegkúton 59 millióért kínálja magát egy 4 lakásos társasház építésére alkalmas összközműves, ezer négyzetméteres terület, míg egy panorámás rózsadombi, 7 lakásos lakóingatlannal beépíthető területet - jogerős engedélyekkel - 135 millió forintért árul tulajdonosa. A pesti oldalon évek óta Zugló a legnépszerűbb, amit az is jelez, hogy a kerületben, annak is kedvelt zöldövezeti részein csak ritkán jelenik meg a kínálati palettán egy-egy eladásra szánt házhely, s a jobb adottságúaknak 45-60 ezer forint között mozog a négyzetméterára. Jellemzője, hogy elsősorban a családi házak befogadására méretezettek a telkei és sok a lebontásra váró, romos lakóépülettel vevőre váró terület. Visszatérve a budai oldalra elmondható, hogy a XI. kerület kiemelt részein átlagban mintegy 15 százalékkal kevesebbért lehet beépíthető telekhez jutni, mint a szomszédos XII. és II. kerületekben, itt is akadnak azonban az eladók által kirívóan magasra taksált telkek.
Sajátos szegmensét alkotja a telekpiacnak a fővárosi agglomeráció, annak is a kilencves évektől „felfedezett” települései, köztük Budaörs, Budakeszi, Törökbálint és Solymár, ahol Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió tulajdonosa szerint a folyamatos élénk vásárlói érdeklődés hatására az árak lendületes emelkedése - még ha nem is érte el - lépést tartott a főváros budai területekével. Ennek oka, hogy a mind jobb infrastruktúrájú kisvárosok a fővárosból a csendbe, a tiszta, jó levegőjű helyre vágyó családoknak közel 15 éve a legkedveltebb és legkeresettebb helyszínei. A kilencvenes évek eleje óta tartó kitelepedési hullám eredményeként sorra keltek el a szabad területek, ahol egy-két év alatt színvonalas családi otthonok épültek fel. Az élénk vásárlói érdeklődés hatására napjainkra alig maradt üres közművesített telek, s ha időnként megjelenik egy-kettő a kínálatban, igencsak borsos árat kérnek érte. Ez alól nem képeznek kivételt a szinte beépíthetetlen (gyakran 5-7 méter széles) nadrágszíjparcellák sem, melyekből, ha az új tulajdonos megfelelő méretű és beosztású házat szeretne rajta megvalósítani, legalább hármat kell vásárolnia. Mára a közművesítetlen telkek négyszögölára is 50-70 ezer forint, míg a jó helyen fekvő, megfelelő méretű, panorámás, közművekkel ellátott építési telkeké 100-150 ezer forint között mozog. E divatos települések mellett érdemes az építési telket vásárolni szándékozóknak szétnézni az agglomeráció északi és keleti, a fővárostól kissé távolabbi térségében is, ahol az önkormányzatok most vagy a közeljövőben nagyarányú területparcellázásba fognak. Itt ugyanis a tervezett lakóparkfejlesztések nyomán nemcsak az infrastruktúra és a szolgáltatások szinte teljes köre épül majd ki néhány éven belül, hanem a vásárolt területek is felértékelődnek. Ilyen települések például Biatorbágy, Budajenő, Tinnye, Piliscsaba, Pécel, Vecsés, Páty és Fót, ahol jelenleg 7,5-22 ezer forint közötti négyzetméteráron várnak vevőkre a közművesített házhelyek. A mostani kínálatban találnak az érdeklődők például a Piliscsaba melletti hegyek között összközműves, örökpanorámás, 1500 négyzetméteres beépíthető területeket 7300 forintos négyzetméteráron, vagy Budajenő jelenleg belterületi bevonásra váró külterületén panorámás területeket négyzetméterenként 10 ezer forintos áron.
Az ország nagyvárosaiban - ha nem is hasonló mértékben, mint a fővárosban - az elmúlt években szintén emelkedtek a telekárak. Különösen igaz ez a nyugati határszéli és a keleti országrész nagyvárosaira, ahol sorra épülnek az új társasházak és lakóparkok. Sopronban például a kisebb méretű parcellák négyzetméterára 8,8-12 ezer forint között mozog, míg a nagyobb, akár lakóparki fejlesztésre alkalmasaké 5,6-25 ezer forint. Győrben, Szombathelyen 4,8-18 ezer forint közötti négyzetméteráron kínálják a közművekkel ellátott építési területeket, míg Miskolcon, ahol alig van szabad beépíthető terület, 10 ezer forintról indul a főleg lebontásra váró épületekkel együtt piacra dobott telek négyzetmétere. Debrecenben és vonzáskörzetében az elmúlt években felerősödött a lakópark-, illetve lakóparkszerű építkezésre alkalmas területek iránti kereslet, így emelkedtek a hasonló adottságú telkek árai. Ennek hatására jelenleg a városban 9-25 ezer forint a négyzetméterár. Pécsett a jobb helyeken fekvő telkek esetében 12-20 ezer forintos, míg a város külsőbb részein 5-7 ezres négyzetméterárral kell kalkulálni.
Részletek a mai Napi Gazdaságban
