Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakásépítésben 2001-ben megindult szerkezeti változás tovább folytatódik; a vállalkozások értékesítésre szánt, többszintes, többlakásos épületeinek térnyerésével, a lakossági építkezések, a családi házak és főleg a házilagos kivitelezés visszaszorulásával. A kiadott új építési engedélyek is ugyanezt a tendenciát tükrözik. 11 és félezer új lakás építésére adtak engedélyt, ennek közel felét három és többlakásos lakóépületbe tervezték. Az új lakásépítési engedélyek száma 6 százalékkal több, mint 2003 első három hónapjában volt, a növekedés a városokra, elsősorban a nagyvárosokra érvényes.
A használatba vett lakások számának alakulását az év első negyedében elsősorban a vállalkozói lakásépítés befolyásolta, mely országos átlagban 82 százalékkal több volt, mint az előző év hasonló időszakában. Területi kiterjedése egyenetlen, s ebből következik, hogy a lakásépítés megyénkénti alakulása nagyon szélsőséges adatokat tükröz. Az érintett megyékben a többlakásos épületek használatba vételével megtöbbszöröződött az épített lakások száma 2003 első negyedévéhez képest, máshol viszont stagnálás vagy visszaesés következett be.
Az önkormányzatok ugyanannyi (110) lakást építtettek, mint tavaly, csak a lakások mérete csökkent: 61 m2 helyett 44 m2. A természetes személyek lakásépítései az átlagosnál kisebb mértékben (43 százalékkal) nőttek, s az építtetői körben a lakosság és a vállalkozások egy évvel ezelőtti 67-27 százalékos részaránya 62-31 százalékra módosult. A kivitelezésben még kisebb lett a lakosság szerepe: az építkezések egyharmada történt házilagos kivitelezéssel, míg a lakások 62 százalékát építőipari kivitelező szervezetek építették. Az új lakások egyre növekvő aránya (az előző évi 28 százalék helyett 34) épült értékesítés céljára, a bérlakásépítés (120 lakás) nem volt jelentős ebben az időszakban.
Az év első három hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek adatai a lakásépítés mai jellemzőinek további erősödését valószínűsítik. Az építési kedv jelentős növekedése csak a fővárosra és a megyei jogú városokra vonatkozik, a többi városban stagnál, a községekben pedig csökken a jövőbeni építési hajlandóság. Gazdasági vállalkozások többszintes, többlakásos építkezései nyernek egyre nagyobb teret: az új lakások közel felét (49 százalék) három- és többlakásos épületben kívánják felépíteni.
Az üdülőépítésnek már évek óta csökken a jelentősége, ebben a negyedévben mindössze 113 üdülőegység épült, ugyanakkor több mint 400 új üdülőegység építésére kértek engedélyt. Közel 700 lakás szűnt meg az év első negyedében, 8 százalékkal kevesebb, mint 2003 azonos időszakában. A lakások 41 százaléka új lakás építése, 37 százaléka avulás miatt szűnt meg.
Több mint 1 millió m2 lakóépület és 700 ezer m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Míg a lakóépületeknél ez 12 százalékos növekedést jelent - a többlakásos épületek további terjedése miatt - a nem lakóépületek beépítésre tervezett területe 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ez utóbbi épületcsoportban csak az ipari jellegű építkezések bővültek jelentősen (43 százalékkal), más területeken visszaesett az építési kedv. Ebben a negyedévben a tervezett nem lakóépületek területének több mint a fele érinti az ipart, míg a másik két nagy ágazat - a mezőgazdaság és a kereskedelem együtt - épületfejlesztése alig több mint egynegyed részt jelent.
