Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Ecostat IngatlanBarométer indexe 2003 harmadik negyedévében történetének második legalacsonyabb szintjére, 47,6 százalékra esett, ennél lejjebb csak a legelső felméréskor, 2001 első félévében állt a mutató (45,2 százalékon), amikor még az ingatlanpiac jelentős beruházások és ingatlan-forgalom élénkülésének küszöbén állt. Az ingatlanbarométer alacsony értéke az ingatlanpiac visszaesését, a kereslet csökkenését, az ingatlanárak és bérleti díjak mérséklődését jelzi.
Az Ecostat szerint az ingatlanforgalom a piac telítődésével, a befektetési lehetőségek bővülésével veszített vonzerejéből, ez abban nyilvánul meg, hogy egyre nehezebb és egyre hosszabb idő alatt lehet az egyes objektumokat eladni, illetve a lakásokat bérletbe adni, a piac egyre több szegmense telítődik. Újra vonzóvá válnak az egyéb, értékpapír típusú befektetési formák.
A következő fél évben az ingatlanpiacon csökkenést várnak a kis- és középvállalatok, a lakosság, az ingatlan-beruházók. Legkevésbé a lakosság pesszimista, mert a lakásépítéshez és vásárláshoz felvehető hitel megváltozott mértéke és a hitel-kamatok nagysága a reális és jogos lakossági igények kielégítését továbbra is jelentős mértékben segíti.
A kis- és középvállalatokat igen érzékenyen érintik a gazdaság negatív hatásai, az elhúzódó depresszió és a harmadik éve stagnáló értékesítési lehetőségek gazdálkodásukban az ingatlanfejlesztésre csak akkor kerül sor, ha annak hiánya már a vállalkozás teljesítményét gátolja. A kevésbé tőkeerős cégek a recesszióval párhuzamosan csökkentik ingatlanbérleményük és saját tulajdonú ingatlanjaik számát, kevesebb ingatlant építenek, mint az elmúlt időszakban.
Az ingatlan-beruházók az év második negyedévében csak kisarányú csökkenést prognosztizáltak az ingatlanok építésében, az év vége felé igazolódni látszik az a vélekedésük, hogy a jövőben jóval kevesebb kivitelezői megrendelés várható. A beruházók minden ingatlantípus esetében, leginkább a lakóingatlanok, a művelődési és oktatási épületek, valamint az üdülők, nyaralók építése terén várnak nagyobb arányú ütemcsökkenést a következő hat hónapban.
A Top-100-as körbe tartozó nagyvállalatok csak igen kismértékű ingatlanfejlesztést jeleztek és továbbra is jellemző az a gyakorlat, hogy saját tulajdonú ingatlanban működnek. Az év harmadik negyedévében az exportkereslet élénkült, az év második felétől lassú és tartósnak ígérkező fellendülés várható, ez kedvezően hatott az ingatlanfejlesztési elképzelésekre, tervekre is.
Az önkormányzatok kismértékben növelni tudják ingatlan-beruházásaikat, a felújításokat és a karbantartó munkák végzését.
Az ingatlanpiac szereplői közül a 2003. év harmadik negyedévének legoptimistább résztvevői az ingatlan-forgalmazók: ők azt remélik, hogy tovább növekszik mind az új, mind a régi építésű ingatlanok kereslete az ország egész területén.
Az ingatlanpiac szereplői a fővárosban, és az agglomerációban, a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban a kereslet bővülésére, a községekben stagnálásra, az üdülőövezetekben az igények csökkenésére számítanak.
Legmagasabb, 9 százalékos árnövekedés az új lakóépületeknél várható, majd az új logisztikai ingatlanoknál és a használt lakóépületeknél (8,2-8,2 százalék). Az "A" kategóriás irodák árnövekedését az év második negyedévében még 11,7 százalékosra várták, a harmadik negyedévben viszont már 4 százalékponttal csökkent a becsült érték. Legkisebb áremelkedés továbbra is a "B" kategóriás irodáknál és használt ipari építményeknél várható, 6,8, illetve 5,4 százalék.
A bérleti díjak emelkedését az év második negyedévében a 6,8 és 8,1 százalékközé, a harmadik negyedévben 4,6 és 7,1 százalékos értékhatárok közé sorolták a piaci szereplők. Legjobban nőnek a bérleti díjak az új- és használt kereskedelmi építményekben (7,1 százalék), az új logisztikai ingatlanoknál (6,3%) és az új- és a használt lakóépületeknél (6,5-6 százalék). A felmérés szerint az "A" kategóriás irodák bérleti díjai 5, a "B" kategóriás irodák bérleti díjai 4,7 százalék körül emelkednek az elkövetkező fél évben.
