Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Otthon Centrum ingatlan-tanácsadó értékesítési tapasztalatai szerint az év eddig eltelt időszakában - a lakáspiac általános élénkülésével párhuzamosan - szinte minden területen nőtt a kereslet a telkek iránt. Stagnálás egyedül a budai hegyvidéken van, ahol limitálták az egyes telkeken felépíthető lakások számát, így ezeken az ingatlanokon csak a piacon keresettnél nagyobb lakásokat lehet építeni.
A legnagyobb fejlesztőcégek részéről továbbra is nagy a kereslet a pesti belvárosi telkek iránt. Emiatt azonban az eladók már olyan magas árakat szabnak meg, hogy csak alacsony nyereséget lehet elérni, illetve a lakásárak emelésével valósíthatók meg a beruházások. A Belváros mellett a főváros külső részein fekvő nagyobb területek, valamint a nagyobb agglomerációs települések központjaiban lévő telkek iránt nőtt a kereslet a kedvezőbb árak miatt. (Ezeken a területeken döntő szempont a kedvező tömegközlekedési kapcsolat.)
A pesti oldalon félkörívben húzódó és a III., valamint a XI. kerületben a budai oldalra is átnyúló rozsdaövezet nagyarányú lakáspiaci fejlesztése még várat magára. Az elmúlt évek „sikerterületén”, a XIII. kerületben az Autóker Holding Rt. beruházásában épülő több ezer lakásos Marina Part visszafoghatja a többi fejlesztő lendületét.
A lakásértékesítésekből ugyancsak nagy arányban részesülő közepes méretű vállalkozások is jelentős keresletet képviselnek a fővárosi és környéki telekpiacon. A magas árak miatt azonban ezek a cégek nem nagyon építenek a pesti belvárosban, a 100-150 millió forintba kerülő legolcsóbb belvárosi telkeknél jóval alacsonyabb árú középső-józsefvárosi telkekkel azonban számottevő szereplői lehetnek a Corvin-Szigony beruházással beinduló városrehabilitációnak. Ezen a területen a városrész átalakulásával jelentősebb felértékelődés várható a következő években. A kisebb ingatlanfejlesztő cégek körében újra keresett Zugló és Angyalföld, valamint Budán a központtól távolabbi részek (a III. és a XI. kerület külső területei), ahol a lakásszám-korlátozás nem gátolja kisebb otthonok építését.
Az agglomerációs települések központjai szintén keresett fejlesztői területek. Itt elsődleges szempont a jó megközelíthetőség. Új családi házas parcellázások beindulása az év első felében nem volt jellemző, ezen a téren az önkormányzatok aktivitása is minimálisra csökkent. A kormányzati lakáspolitika s a támogatási rendszer által 2001 óta megszabott irányvonal következtében 2003 első felében sem nőtt a családi ház építésére alkalmas telkek iránti kereslet. Kedvező hitelt telekvásárlásra nem lehet felvenni, s a 13-14 százalékos piaci kamatok sem kedveznek a tervezett építkezést jóval megelőző telekvásárlásnak. A kevésbé tehetősek által keresett, családi ház építésére alkalmas 5-6 millió forintos telekár-kategóriában megfelelő kínálat csak a fővárostól távolabbi agglomerációs településeken található.
A családi ház építésére alkalmas, legmagasabb árú (50-100 millió forintos) szegmensben bő, de nem megfelelő minőségű a kínálat a főváros budai hegyvidéki részén. Az ezeknél a telkeknél döntő fontosságú panoráma - ami akár 30-40 százalékkal is emelheti az árat - ugyanis egyre ritkább. A limitált kínálat miatt ebben az árkategóriában az elmúlt két évben 20-30 százalékos emelkedést tapasztalt az Otthon Centrum. A nem egyedi adottságú, nem panorámás telkek reálértéke csökkent. Az első félévben, kétéves pangás után nőtt a kereslet a II/A, a III. és a XI. kerületekben, illetve például Budaörsön és Budakeszin a 15-50 millió forintos telekkategóriában. A fokozott érdeklődés azonban csak részben csökkentette az addig felhalmozódott kínálatot, így nem volt nominálár-emelkedés. A következő fél-egy évben további keresletbővüléssel lehet számolni.
Konstans kereslet és konstans kínálati ár jellemezte az első félévben a 6-20 millió forint közötti, pesti kertvárosi, észak- és dél-budai, valamint az agglomerációs területeken található telekingatlanokat. Kismértékű áremelkedés csak az egy-két újonnan parcellázott, gyorsan kiépülő területeken volt. Az eddig telekparcellázással foglalkozó cégek egy része inkább a gyorsabb értékesítéssel kecsegtető lakásépítési piac felé fordult. Emellett a kormányzati lakástámogatás preferencia-rendszere és az évről évre rosszabb fővárosi közlekedési helyzet miatt kevésbé vonzóak az agglomerációs övezet parcellázásai mind a fejlesztők, mind a vásárlók részéről.
A legalsó szegmensben, az 5-8 millió forintos telkek piacán az elmúlt másfél év stagnálása után 2003 első félévében növekedett a kereslet. Ez hatással volt az árakra is, s az átlagos árszínvonal egyre közelíti az eggyel magasabb kategóriáét. Jellemző példa Pécel, ahol az elmúlt bő egy év során közel másfélszeresére nőttek, 6-7 millió forintos szintre emelkedtek a telekárak.
A fejlesztői lakásépítésekre, így a telekpiacra is nagy hatással lesz a telekáfa bevezetése. Becslések szerint - a növekvő költségek miatt - ez a lépés a fejlesztői hasznot átlagosan mintegy felével csökkenti, illetve a legrosszabb esetben beruházások teljes nyereségét is elviheti, ugyanis a vásárlókra hárítható terheket már nem nagyon lehet tovább növelni. A telekáfa bevezetése mindenképpen visszaveti a telekforgalmat, s emiatt az árak is csökkenhetnek.
