A magyarországi termőföld privatizációja szinte kizárólag a szövetkezetek tulajdonában vagy közös használatban álló föld terhére zajlott le, az állam saját földterületével nem kívánt részt venni a folyamatban. A szövetkezetek így földtulajdon nélkül maradtak. Ezzel a társas vállalkozások gazdálkodási feltételei hosszú távon is nehezebbé váltak. A szövetkezetek számára meglévő állatállományuk takarmányozása, eszközeik kihasználása érdekében létkérdéssé vált a földbérlet. A földbérletre alapozott gazdálkodás viszont magában is rendkívüli mértékben rontja e vállalkozások versenyképességét, mivel nem tudják felvenni a versenyt a földbérletet zsebből fizető magánszemélyekkel szemben.
Az új tulajdonosok csaknem közel 80 százaléka egy hektár vagy annál kisebb méretű, gyakran több tagból álló, szétszórtan elhelyezkedő földtulajdonnal rendelkezett. Az öröklések nyomán tovább nő a parcellák száma. Az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) 2000-es adatai szerint csaknem egymillió egyéni gazdaság van Magyarországon, de több mint 70 százalékuk ma is 1 hektárnál kisebb földterületet birtokol. A szövetkezetek helyzetét tovább nehezítette a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, amely egyrészt korlátozta a jogi személyek tulajdonszerzését, másrészt a jogszabály haszonbérletre vonatkozó szabályai tovább rontották meggyengült pozíciójukat.
Eközben a mezőgazdasági földterület egyre kevesebb, s az európai uniós csatlakozás után valószínűleg még tovább apad. Az ország mezőgazdasági területe 2000 májusában 5 millió 854 ezer hektár volt, 332 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. Megindult ugyanis a rosszabb minőségű földek művelés alól való kivonása, illetve az infrastrukturális, kereskedelmi vagy ipari beruházások számára történő értékesítése. Ezen túl szerepet játszott a korábbi földhasználati nyilvántartások rendezése is.
A statisztika szerint a termőterületből a gazdasági szervezetek mintegy 3 millió 800 ezer hektárt, az egyéni gazdálkodók nem egészen 4 millió hektárt használnak. Ez azt jelenti, hogy az ország összes agrárhasznosítású földterületéből 51 százalékot az egyéni gazdálkodók, 49 százalékot pedig a gazdasági szervezetek használtak. Az utóbbi időben csaknem 960 ezer egyéni gazdaság és mintegy 8500 gazdasági szervezet működött a mezőgazdaságban, miután az elmúlt évtizedekben az egyéni gazdaságok száma folyamatosan csökkent, míg a gazdasági szervezeteké növekedett. A mintegy 960 ezer egyéni gazdaság hetven százaléka egy hektárnál kisebb termőterülettel rendelkezik, 232 ezer gazdaságnál 1–10 hektár, 49 ezer gazdaság esetében 10–100 hektár a termőföld területe, s csupán kétezeré haladja meg a százhektáros nagyságrendet.
