Egyre több cég esik a zölmosás bűnébe, a legutóbbi adatok szerint világszerte a vállalkozások 7 százaléka mutatta magát zöldebbnek a valóságnál. 

A vállalatok számára nagy a kísértés, mert könnyebb és olcsóbb zölden kommunikálni, mint valóban környezetbarát módon működni, és a piac értékeli a zöldnek látszó cégeket.

Kapcsolódó

A cégek mindenekelőtt azért engednek a kísértésnek, mert

  • az elégtelen szabályozás miatt megvan rá a lehetőség,
  • a zöldmosásssal  extraprofithoz lehet jutni,
  • szerepe van az önámításnak is, az „ezzel csak jót csinálok, különben is, mások is ezt teszik” gondolkodásmódnak.

A hamis zöld vállalati kommunikációt jobban kellene büntetni, ez nemcsak jogi, de közgazdasági szempontból is észszerű lenne. Ugyanakkor jelenleg nincs általánosan elfogadott jogi definíció a zöldmosásra, így nehezebb is küzdeni ellene.

A fogalom bevett értelmezése szerint akkor beszélhetünk zöldmosásról, ha egy vállalat magáról, tevékenységéről, termékéről a kommunikáció segítségével olyan hamis benyomást kelt, mintha valóban  környezetbarát lenne, és ezzel a megtévesztéssel károsítja a fogyasztókat, a  befektetőket és végső soron az egész társadalmat. Minél nagyobb a különbség a vállalat tényleges tevékenysége és aközött, amilyennek bemutatja magát, annál inkább lehet zöldmosásnak nevezni a jelenséget.

A zöldmosás azokra a vállalatokra jellemző leginkább, 

  • amelyek nagyobb méretűek,
  • nagy a profitjuk,
  • kevés a független tag a felügyelőbizottságaikban,
  • kevésbé likvid a tőzsdei kereskedés a részvényeikkel, 
  • és olyan országban működnek, ahol a fogyasztók kevésbé környezettudatosak. 

A zöldmosás ellen hat viszont, ha erős a cég belső ellenőrzési rendszere, ezért a monitoringnak nagy a szerepe – számolt be a HRportál a témában rendezett legutóbbi szakmai tanácskozásról, Magyar Közgazdasági Társaság fórumáról, amelyen Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem szakértője ismertette az új kutatási eredményeket.