A zeneipar bevételei az EU-ban tavaly elérték az 5,7 milliárd eurót, ami

9,1 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az emelkedés mértéke meghaladta az Egyesült Államok, Kína és Brazília együttes bevételnövekedését

– állapítja meg egy friss jelentés.

A hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) felmérése a márciusban közzétett éves nemzetközi jelentés adataira épül. A most publikált, 2025: Music in the EU - A Growth Engine (Zene az EU-ban: A növekedés motorja) című elemzés kiemelte: a leggyorsabban növekvő piacok között

Svédország (30,2 százalék) és Románia (26,9 százalék) után Magyarország (23,9 százalék) a harmadik helyre lépett előre.

Az IFPI hazai képviselője a MAHASZ, a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége. Mint írták, az iparág bevételeinek emelkedését az előfizetők számának erőteljes emelkedése és a streaming platformok áremelései segítették elő. Az EU jelenleg a globális hangfelvétel-bevételek több mint egyötödét adja.

A tanulmány részletes képet ad az EU zenei piacáról, bemutatja vezető európai zenei szakemberek álláspontját, és irányelveket kínál az európai hangfelvétel-ipar folyamatos növekedésének és globális sikerének fenntartásához.

A beszámolóból kiderül, hogy

az előfizetéses streaming továbbra is a növekedés hajtóereje, amely a teljes bevétel emelkedésének 77,4 százalékáért felelős. 

Ugyanakkor a tagállamok hazai művészei is jelentős kereskedelmi sikereket érnek el, hiszen többször szerepelnek saját országuk éves top 10-es dallistáin, mint a nemzetközi átlag.

Ebben is kiemelkedik Magyarország, ahol - akárcsak Olaszországban és Finnországban - az egész top 10-es mezőnyt hazai előadók alkották.

A hangfelvétel-kiadók 2024-ben összesen 8,1 milliárd dollárt (mintegy 7,5 milliárd eurót) fektettek be új tehetségek felfedezésébe, gondozásába és ennek marketingjébe. Ez az összeg éves bevételeik 30 százalékát teszi ki.

Az európai hangfelvételipar hosszú távú sikerének fenntartása érdekében a zeneipar vezetői a kiadványban határozott fellépésre szólítják fel a döntéshozókat. Véleményük szerint a zene jövőjének biztosítása érdekében öt irányelvet kellene megvalósítani.

Ezek közé tartozik

  • a zene létfontosságú szerepének elismerése az EU-ban;
  • a zenei piac versenyképességének támogatása Európában;
  • a mesterséges intelligencia és a kreativitás együttes fejlődésének biztosítása;
  • a művészek zenéjének védelme;
  • valamint a szerzői jogvédelem támogatása.

"Európa a zenei kreativitás és a kulturális sokszínűség motorja. A mostani siker évekig tartó befektetések, innováció és a művészek iránti elkötelezettség eredménye. De ahhoz, hogy továbbra is az élen járjunk, erős, előremutató irányelvekre van szükségünk, amelyek védik az emberi kreativitást, és a mesterséges intelligenciát a zene szolgálatába állítják, nem pedig fordítva"

– hangsúlyozta Victoria Oakley, az IFPI vezetője a kiadvány bevezetőjében.

Kapcsolódó