A nemzetközi védelmi ipari piac egyértelműen felfutóban van – jelentette ki az Ecomonx érdeklődésére Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára.
Kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború olyan biztonsági kockázatokra hívta fel a figyelmet, amelyek Európában évtizedeken át háttérbe szorultak. A nyugati világ háborúmentes együttélése más országokkal, a NATO és az EU szövetségi védőernyői az elmúlt évtizedekben elterelték a forrásokat a nemzeti és közös védelmi képességek fenntartásától és fejlesztésétől.
Megállapította, hogy mára pedig az uniós országok saját védelmi képességeinek újraépítése és megerősítése gerjeszti a keresletet. Ez érdemi piaci lehetőségeket hozhat a magyar védelmi iparnak.
Stratégiai cél a versenyképes védelmi ipar
Szolnoki Szabolcs emlékeztetett, hogy a magyar védelmi termelés elsődleges feladata továbbra is a Honvédség ellátása megfelelő fegyverekkel, járművekkel, felszereléssel és egyéb eszközökkel. Nemzeti védelmi szükségleteink ellátásán túl ugyanakkor stratégiai cél, hogy védelmi iparunk versenyképes legyen az európai és globális piacokon is. A magyar védelmi ipari szereplők képességeik alapján az egész világon képesek kereskedelmi versenybe szállni. Ebben segíti őket az NGM irányítása alatt működő Magyar Védelmi és Űripari Exportügynökség (VEX) is, melynek célja a magyar védelmi és űripari termékek és szolgáltatások piacra segítése.
A VEX azon dolgozik, hogy a védelmi ipari kereslet hullámait a vállalkozások minél jobban meg tudják lovagolni. A védelmi ipar szerkezete rendkívül tagolt, a különféle gyártók között nagy méretbeli különbség van. A közvélemény számára legfeljebb az igazi óriások neve csenghet ismerősen.
- Közülük hazánkban is jelen van a Rheinmetall, amely az N7-tel, vagyis a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holdinggal együttműködésben gyártja itthon a Lynx páncélozott, lánctalpas harcjárműveket, valamint a várpalotai lőszergyárban a tüzérségi és harckocsi-lőszereket.
- A nagyok közül érdemes kiemelni a szintén közös társaságként működő Airbust, valamint a török Nurol Makinát, és a vele közös gyártásban készülő Gidrán nevű páncélozott, kerekes harcjárműveket.
- Széles körben ismert még a Colt CZ, ennek a kézilőfegyver-márkának is van hazánkkal közös társasága itthon. Ezekkel a nagynevű gyártókkal a kormány együttműködési projekteket indított, új közös gyárakat létrehozva, hogy újra meghonosítsák itthon a védelmi nehézipart.
Ellátásbiztonság mindenek felett
Az NGM helyettes államtitkára lapunknak hangsúlyozta: a közelmúltban nyilvánosságot kapott N7-4iG tranzakció is ezt a stratégiát szolgálja, melynek keretében a nemzetközi gyakorlatokat követve az N7 Holding egy új társaságba szervezi át vállalati portfóliójának azt a részét, amely nemzetközi üzletfejlesztési, és jövedelmezőségi szempontokból befektetés céljára vonzó lehet a védelmi ipari magántőke számára. Magyarország szuverenitása és biztonsága érdekében a jövőben olyan hadiiparra van szükségünk, amely a kritikus időszakokon kívül önellátó módon is fennmarad, ezáltal biztosítva a Magyar Honvédség ellátásbiztonságát.
„A növekvő nemzetközi védelmi megrendelésekből Magyarország akkor tud a legtöbbet profitálni, ha a magántőke eredménykényszerét felhajtóerőként használja. A magántulajdonos bátrabban vállal kockázatot, hozza magával, vagy adott esetben megszerzi a kereskedelmi és üzleti tapasztalatot, és alapvető haszontermelési érdekből eredményorientáltan működteti a vállalatot”
– mutatott rá Szolnoki Szabolcs.
Hozzátette: a piaci alapú működés magas színvonalú termékek előállításával és világpiaci értékesítésével garantálja, hogy a magyar védelmi ipar hosszú távon is önellátó legyen, miközben a Honvédséget ellátja drónokkal, lőfegyverekkel, páncélozott harcjárművekkel és egyéb eszközökkel.
A technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár leszögezte: az állam szerepe ezzel párhuzamosan megmarad, az N7 Holding a jövőben is birtokolja azokat a kritikus infrastruktúrákat, amelyek biztosítják a magyar ellátásbiztonsághoz és a szuverenitásunkhoz szükséges gyártást és termelést. A kritikus infrastruktúrákat, így a gyárépületeket és az ipari parkokat az új tulajdonos bérleti díjért cserébe használhatja.
Úgy véli, a kisebbségi állami tulajdon továbbra is garantálja a magyar állam elköteleződését a magyar gyártmányú védelmi eszközök mellett. Emellett felügyeli a társaságok működését, így garantálva, hogy a vállalatok működése összhangban maradjon a magyar védelmi stratégiákkal. Olyan együttműködés ez piac és állam között, amely egyesíti a magánfél üzleti képességeit és dinamizmusát az állam felelősségvállalásával és a gondos nemzetstratégiai tervezéssel.
Irányváltás: ez az új kitörési pont az autóipar után?
Felvetésünkre, hogy a védelmi ipar betöltheti-e az új korszak határán továbbra is útkeresésben lévő autóipar szerepét a beszállítói körben megcsappant megrendelésállományt tekintve, Szolnoki Szabolcs elmondta:
„Az autóiparhoz fogható húzóerő a védelmi ipari ágazattól rövid távon nem reális elvárás. Jelenleg a nagy közös gyárak tevékenysége kapcsán a tanulási görbe első harmadában járunk, mérnökeink, technikusaink néhány éve kezdtek megismerkedni az új gyártási modellekkel és eljárásokkal. A fejlődés gyorsabbik szakasza következik, de a közös vállalatok kibocsátása egyelőre a magyar igényeket fedi le, a közös vállalatokban 2027 környékén kezdünk el exportigényekre is gyártani. Sok kísérletezés, tanulás és kemény munka kell a következő években ahhoz, hogy ezek a gyárak stabilan termeljenek.”
Az NGM helyettes államtitkára szerint az autóipar munkaerő-felvevőképességét a védelmi ipar egyelőre nem fogja túlszárnyalni, ugyanakkor a technológiai hasonlatosságok miatt a két iparág egymást erősítve fejlődhet. Hosszú távon elképzelhető a védelmi ipar olyan megerősödése, amely szélesebb pillért jelenthet majd a gazdaság jövedelemtermelő-képessége szempontjából, és hozzájárulhat, egy ellenállóbb, reziliensebb nehézipar létrejöttéhez.
A kisebb védelmi ipari társaságok jelentősége viszont Szolnoki Szabolcs szerint az autóipari beszállítókéhoz hasonlítható az iparág gazdasági struktúráját tekintve. Amennyiben a nagyobb gyártók előretörnek a nemzetközi versenyben, úgy a beszállítók szerepe is megnő. A magyar kkv-k számára ez izgalmas fejlődési pálya: kutatás-fejlesztéssel, speciális gyártással és szolgáltatásokkal kapcsolódhatnak be a globális ellátási láncokba.
Egy erősödő magyar védelmi ipari kkv-szektor sok magas hozzáadott értéket előállító munkahelyet hoz létre, és fontos pozíciókat képes elfoglalni és megtartani a nemzetközi ellátási láncokban – ez az a fejlődési út, amely több figyelmet érdemel.
Szolnoki Szabolcs szerint igaz, hogy a nagyok inkább szem előtt vannak, a harckocsik és repülők látványosabbak a nyomtatott áramköröknél. De van olyan magyar cég, amely többek között kvantumszámítógépet épít beszállítóként, és olyan hazai szereplő is akad, amely nagynevű repülőgép-karbantartást támogató virtuális oktatórendszert fejleszt.
Az ambiciózus, rajtra kész kkv-knak a helyettes államtitkár azt üzeni: merjenek a saját lehetőségeikkel élni, és a valódi képességeikkel, a saját szintjükön kapcsolódjanak be a védelmi iparba. Ott ugyanolyan izgalmas és hasznos szerep várhat rájuk az ágazat fejlődésének történetében.
A védelmi ipar iránt érdeklődőknek fontos tájékozódási pont lehet a hamarosan induló Defence Insider honlap a VEX üzemeltetésében, amely angol nyelven mutatja majd be a hazai és nemzetközi védelmi ipar aktualitásait, szereplőit, híreit, miközben a szakterület alapjait (fogalomtár, hazai és nemzetközi jogszabályok forrásait, ipari minimumok és követelmények gyűjteményét) is meg lehet ismerni a gyártó és szolgáltatói szektor hubjaként működő platformon keresztül.
Szolnoki Szabolcs összegzése szerint az űripar kapcsán a jövőre nézve három stratégiai pálya rajzolódik ki:
- Hazai vállalatok beszállítóként kapcsolódhatnak nagyobb nemzeti bajnokok értékláncaihoz, kihasználva a minőségi gyártásban meglévő előnyöket és a szövetségi rendszerek kínálta lehetőségeket.
- Néhány hazai szereplő képes lehet egy teljes alrendszer integrátori szerepét betölteni, ezzel stratégiai döntéshozatali és innovációs képességeket hozva az országba.
- Távlati lehetőség, hogy hazai bajnokok teljes értékláncokat integrálhatnak, amely tudásintenzív fejlesztéseket és módszeres támogatási keretrendszert igényel.
E három irány közös jellemzője, hogy a pozíciók nem pusztán gyártási kapacitásból, hanem eljárásrendből, bizonyíthatóságból és hosszú távú megbízhatóságból épülnek, amely a nemzetközi együttműködésekben is versenyképességet jelenthet.
Hol rúghatnak labdába a magyarok?
Az NGM helyettes államtitkára azt is elmondta: a Magyar Védelmi és Űripari Exportügynökség egyik kiemelt feladata, hogy segítse a védelmi ipari vállalkozásokat a beszállítói láncokhoz való csatlakozásban. Fontos hangsúlyozni, hogy a szektoron kívülről érkező, de releváns ipari vagy technológiai cégeket is kifejezetten nyitottan fogadják. Aki úgy érzi, hogy szívesen dolgozna a védelmi iparral, az keresse meg a VEX-et, az ügynökség pedig irányt tud mutatni.
- A magyar vállalkozások számára jelenleg a leginkább elérhető nemzetközi belépési pontok jellemzően TIER1-TIER2 szintű beszállítói pozíciók, vagyis részegység és alkatrészgyártókat látunk viszonylag könnyen boldogulni a nemzetközi piacon.
- Tapasztalatok szerint a magyar szereplők közül különösen jól tudnak érvényesülni az elektronikai tervezők- és gyártók, a szimulációkat és virtuális tereket építő társaságok, de említhetjük a kiberbiztonsággal foglalkozó cégeket is.
Ugyanakkor azt is látni kell Szolnoki Szabolcs szerint, hogy a beszállítói igények megrendelőnként nagyon változók, egyedi elvárásoknak, egyedi összetételű minősítési és szabványfeltételeknek kell megfelelni. Emiatt egy beszállítói szerződés megszerzése hosszú időbe kerülhet még olyan társaságoknak is, amelyek rendszeresen bizonyítanak a hazai és nemzetközi versenyszíntéren egyaránt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kormányrendelet alapján foglalkozik a beszállítófejlesztés feladatával. Ennek keretében elsődleges céljuk, hogy az érdeklődő vállalkozásokat elsősorban a Magyarországon jelen lévő védelmi ipari vállalatok beszállítói láncaihoz történő csatlakozásban segítsék, és ezzel a hazai ipari bázisra építve nyissanak további nemzetközi lehetőségeket.
A kérdés űripari vetülete kapcsán fontos megmutatni, hogy a magyar űrgazdaság növekedésének egyik lehetősége a más területen működő hazai vállalatok űripari szinergiáinak kiaknázása, azaz az űripar és a hagyományos iparágak között együttműködések kialakítása. A szinergiákra alapuló növekedés kulcsa az értékláncokba való illeszkedés, amelyet a műszaki megoldások megfelelő minőségi és mennyiségi biztosítása segít elő.
Az iparági együttműködések jellemzően négy területen nyílnak meg:
- hardvergyártás (pl. szenzorok, villamosgépek),
- szoftverfejlesztés (adatátvitel, titkosítás),
- földi infrastruktúra (antennák, földi hálózatok kapcsolódása),
- valamint adat- és mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások.
A kortárs űripari értékláncokban a legnagyobb hozzáadott érték egyre inkább az adatfeldolgozás és a szolgáltatás-alapú megoldások területén keletkezik, illetve a kapcsolódások legnagyobb része itt, az értéklánc végén érhető el, ezért a hazai cégek számára is ezek jelentik a legjelentősebb belépési pontokat.
Belépési küszöb, amit meg kell ugrani
Szolnoki Szabolcs szerint valamelyest előnyben vannak a precíziós fémmegmunkálással, elektronikával, távközléssel foglalkozó társaságok, és alapvetően a kettős felhasználású eszközök fejlesztésével és gyártásával foglalkozó területről érkezők. „Említhetném a járműipar beszállítóit, a műholdas technológiákkal foglalkozókat, az elektro-optikában jártas társaságokat is, de rengeteg szakterületről van lehetőség belépésre” – tette hozzá.
A helyettes államtitkár megállapította: a magyar védelmi ipar csillagzata emelkedik, ez tisztán látható. A következő években a NATO és az EU temérdek forrást nyit meg a fejlesztések és a gyártókapacitások növelése előtt. A magyar védelmi ipar fejlődéséhez szükség lesz újonnan csatlakozó vállalkozásokra is: szakértelemre, vállalkozói bátorságra, kitartásra és nemzetközi mércével mérhető teljesítményre. A belépés útja sokszor hosszabb, tanulással és alkalmazkodással jár, de megfelelő felkészüléssel valódi üzleti lehetőségeket kínál. Aki érdeklődik a védelmi ipari kapcsolódás iránt, annak továbbra is azt javaslom: keresse meg a VEX-et, és kérjen iránymutatást a releváns követelményekről, lehetséges beszállítói utakról és a piacra lépés logikájáról.
A magyar ESA-források legközvetlenebb, pályázati úton elérhető formája az RPA. A teljes pályázati keretösszeg 2026-ban 2 millió euró, a pályázat időszak 2026. április 6. és 2026. május 22. között zajlik. Az RPA-felhívásokat érdemes úgy felfogni, mint „belépő szintű” ESA-szerződéseket, ahol a versenymezőny csak magyar cégekből és intézményekből áll. A cél racionálisan az, hogy a magyar űripari portfólió olyan TRL-szintre jusson, hogy később nyílt ESA-tenderekben is versenyképes legyen. Ezen felül a program kiemelt figyelmet fordít az új piaci szereplőkre, megkönnyítve számukra a stabil bázis kiépítését a magyar űripari értékláncban. Az RPA-pályázatok kizárólag magyar jogi személyek (vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek) számára nyitottak, és az ESA standard kategóriáit használják.
További lehetőséget kínál az ESA BIC Hungary program, amelyet az ESA megbízásából a Design Terminal menedzsel. A program akár 60 ezer euró értékű, tulajdonrész nélküli támogatást biztosít inkubált űripari vagy űrtechnológiát hasznosító startupoknak, emellett irodai infrastruktúrát, mentorálást és üzletfejlesztési szolgáltatásokat nyújt. A program új felhívása 2026 második negyedévében jelenik meg.
Magyarország űripar iránti elköteleződését mutatja, hogy 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, az ország képviseletét 11 magyar delegált és 37 szakértő látja el a különböző programbizottságokban. Emellett Magyarország évente több, mint tízmillió euróval járul hozzá az ESA költségvetéséhez, főként opcionális programok révén. A kormány célja az, hogy Magyarország megőrizze és fejlessze az űrtevékenységhez szükséges kompetenciáit az egyre élesebb nemzetközi versenyben.
Élet Elon Musk után
Szolnoki Szabolcs megállapította: a nemzetközi űriparban óriási, eurómilliárdos tételek mozognak, és a speciális közegnek köszönhetően ebben a szektorban már kkv-szinten is komoly üzleteket lehet megkötni, eljutva akár Elon Muskig. Persze ehhez szükség van információra és tudásra is, ezek összegyűjtésére tett kísérletet a HypeX Consulting Zrt., és útjára indította a Space Insider portált, amely az NGM együttműködésével gyűjti egybe a hazai vonatkozású nemzetközi űripari híreket, tudnivalókat és pályázati infókat.
Emellett a védelmi és űripari kapcsolatok mélyítésére a nemzetgazdasági tárca védelmi és űripari kiállítást szervez Budapesten március 26-án, Space and Defence Summit néven. Főként V4-es országok döntéshozóit, szakértőit és vállalkozóit hívta meg a minisztérium, így lehetőség adódik majd B2B networkingre, projekttársak keresésére is.