A digitális önrendelkezés nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdasági és stratégiai érdek is, amely a jövő versenyképességének kulcsa – mondta Szolnoki Szabocs technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár cégcsoportunk 2025-ös AI Summit rendezvényén.

Mit jelent a digitális szuverenitás?

A digitális szuverenitás az önrendelkezés képességét jelenti a digitális térben: azt, hogy egy ország, közösség vagy akár vállalat mennyire képes kontrollálni saját adatait, technológiáit és digitális infrastruktúráját.

„Az adat a 21. század olaja. Az az ország, amely nem tudja saját adatkincsét a gazdaság javára fordítani, lemarad a versenyben”

– hangsúlyozta Szolnoki.

Ez az állítás jól mutatja, hogy a digitális szuverenitás nem absztrakt fogalom, hanem a mindennapi gazdasági teljesítményt és a hosszú távú növekedési kilátásokat meghatározó tényező.

Uniós szinten már tettek érte

Az EU az elmúlt években egyre hangsúlyosabban lépett fel a digitális szuverenitás védelmében. Szolnoki példaként említette:

  • az európai blokklánc-szolgáltatás és szuperszámítógép-hálózat kiépítését,
  • valamint a nemrég elfogadott AI Act (mesterséges intelligencia rendelet), amely keretrendszert biztosít a mesterséges intelligencia etikus és biztonságos alkalmazásához.

Ezek a szabályozási és infrastrukturális lépések egyfajta védőbástyaként szolgálnak az európai digitális önrendelkezés erősítésében, miközben csökkentik a kiszolgáltatottságot a globális technológiai óriásokkal szemben.

Itthon mit lehet tenni?

Magyarország mozgástere – földrajzi, gazdasági és geopolitikai helyzetéből fakadóan –korlátozott, ugyanakkor a helyettes államtitkár kiemelte: a stratégiaalkotás kulcsfontosságú nemzeti szinten.

Nemrég jelent meg a kormány 2030-ig kiterjedő mesterséges intelligencia stratégiája, amely minden felhasználói szektorra – az államtól a vállalatokon át a társadalmi szféráig – kiterjed. Szolnoki szerint ez komoly tagállami feladatokat ró Magyarországra, különösen az AI alkalmazások magas kockázatú területein.

A szabályozás logikája egyszerű:

  • minimális kockázatok (például videojátékok) esetében nincs szigorú korlátozás,
  • a magas kockázatú alkalmazásokra (például egészségügy, közlekedés, pénzügyi rendszerek) viszont fokozott figyelem összpontosul.

AI Act és a szuverenitás

A mesterséges intelligencia rendelet célja, hogy átlátható, ellenőrizhető és biztonságos keretet teremtsen. Ennek részeként:

  • létrejött egy mesterséges intelligencia tanács,
  • kialakul egy egyablakos piacfelügyeleti rendszer, amely megkönnyíti a vállalatok és hatóságok közötti együttműködést,
  • létrejönnek a nemzeti piacfelügyeleti és bejelentő hatóságok, amelyeket minden tagállam maga alakít ki.

Mivel nincsenek bevált nemzetközi gyakorlatok, az EU és a tagállamok többsége a „learning by doing”, vagyis a tapasztalati tanulás módszertanát alkalmazza.

Együttműködés vs. szankciók

Szolnoki Szabolcs hangsúlyozta: az új szabályozásoknak nem szabad túlzottan szankcióközpontúvá válniuk. Ehelyett az együttműködés és a közös tanulási folyamat kell, hogy legyen a jövő kulcsa.

Mint mondta, inkább az együttműködésre koncentrálnak a jövőben, ez a szemlélet pedig egyszerre támogatja a versenyképességet és a biztonságot, miközben teret ad az innovációnak.

Az előttünk álló években a kérdés az lesz: sikerül-e Európának és Magyarországnak úgy megerősítenie a digitális szuverenitást, hogy közben az innováció és a verseny ne sérüljön, hanem éppen ellenkezőleg, új lendületet kapjon.

Kapcsolódó