Milliárdos üzlet lett az európai védelmi ipar, ami a piaci szereplők számára az elkövetkező időkben extra nyereségekkel kecsegtet – éppen emiatt EU szerte egyre hangosabbak azok követelések, ami a profit igazságosabb elosztása érdekében a vállalatok magasabb adóztatásáról és átláthatóbb működéséről szólnak. 

Részvények már hússzoros áron

A háború jó befektetés, legalábbis a repülőrajtban lévő védelmi ipar prominens képviselői számára.

Jó példa erre a magyar piacon is jelenlévő, düsseldorfi székhelyű Rheinmetall hadi- és járműipari nemzetközi vállalat, amelynek vezérigazgatója, Armin Papperger nemrég közölte: az ügyfeleik most már egész gyárakat vásárolnak tőlük.

Lelkesedése nem alaptalan: az ukrajnai háború kezdete óta a cégcsoport a történetében páratlan növekedést ért el – a Der Spiegel jelentése szerint a részvényesek adózott nyeresége több mint kétszeresére nőtt tavaly, a 2021-es 291 millió euróról 717 millió euróra.

A Rheinmetall részvényárfolyama pedig ugyanezen időszak alatt csaknem hússzorosára ugrott – idézi a müncheni Merkur portál.

De más európai vállalatok is hatalmas hasznot húznak a megnövekedett védelmi kiadásokból, miután az EU-s országok úgy döntöttek, hogy akár 150 milliárd eurót is elkülönítenek közös védelmi beszerzésekre.

Az Európai Bizottság pedig összesen mintegy 800 milliárd eurót kíván mozgósítani védelemre 2030 végéig – emlékeztet a lap.

Kontroll alá vonnák az adófizetők pénzét

Ugyanakkor az ipar rekordnyeresége már többeknek szemet szúrt, akik követelik a közpénzek felhasználásának kritikusabb vizsgálatát. 

Amiatt aggódnak, hogy a kormányzati védelmi beruházásokból származó milliárdok szűrés nélkül áramolhatnak a tőzsdén jegyzett vállalatok mérlegeibe – és elsősorban ott táplálhatják az osztalékot és a részvényárfolyamokat.

Hannah Neumann, az Európai Parlament Zöldjeinek biztonságpolitikai szóvivője például a Merkurnak úgy fogalmazott: ha az adófizetők pénzéből hirtelen ekkora mennyiségek kerülnek a piacra, konkrét eszközökkel kell biztosítani a jó felhasználást, hogy ne csak a vállalatok tegyenek szert vagyonra.

A kezdeményezés viszont nem új keletű: már azelőtt, hogy az EU elindította volna grandiózus védelmi terveit, voltak politikai kezdeményezések a fegyveripar növekvő profitjának szigorúbb szabályozására.

Például Olaszországban Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter tavaly ősszel javasolta a különadót, hogy ne csak a bankok járuljanak hozzá a költségvetési konszolidációhoz a globális konfliktusok idején – számolt be a Defense News.

Profitadó, állami társtulajdon, fix áras szerződések 

A Spiegel már meg is szerezte az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) friss elemzését, amelyben vizsgálják a nyereség igazságos elosztásának megoldásait. 

Ebben három lehetőséget fontolgatnak: 

  1. Többletnyereség-adó: átlagon felüli terhet róna a védelmi vállalatokra, ha profitjuk az átlagon felüli ütemben nő – hasonlóan az energiaszektorhoz 2022 után. Más adóemelés is fölmerült, például magasabb társasági adó, vagy az értékesítésre kivetett illetékek.
  2. Az állam, mint társtulajdonos: közvetlen ellenőrzést és bevételt biztosítana az adóhatóságok számára. Olaszország, Franciaország és Spanyolország már most is szereplő a nagyobb védelmi vállalatokban.
  3. Tisztességes szerződések a profitrobbanások helyett: a fix áras szerződésekkel a gyártók maguk lennének felelősek a többletköltségekért, így megakadályozhatók a túlzott haszonkulcsok és a költséges „félrefejlesztések”.