A klímaváltozás körüli közbeszéd szélsőségek között ingadozik Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató szerint. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change) alelnöke a Magyarok a Piacon Klub (MAPI Klub) rendezvényén úgy vélekedett, hogy egyesek szerint a világvége küszöbén állunk, mások szerint nincs is érdemi probléma.

Csakhogy a makacs számok egyértelmű trendet mutatnak. A 2022-es aszály a Kárpát-medencében a mérések kezdete óta az egyik legsúlyosabb volt: a kukoricatermés jelentős része megsemmisült, a búzatermés mintegy negyede kiesett. Európában az élelmiszerinfláció 13 százalékon tetőzött, Magyarország 2023 márciusában az egyik legmagasabb drágulást tapasztalta.

A szakértő szerint az orosz–ukrán háború is közrejátszott az árrobbanásban, de abban a kulcsszerep az európai aszályé volt.

A globális átlaghőmérséklet ma 0,9–1 Celsius-fokkal haladja meg az 1961–2010-es átlagot. „Az emberi szervezet 36–37 fok körül stabil, egyetlen fok emelkedés már lázat jelent” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Ürge-Vorsatz Diána. Az IPCC adatai szerint a Föld legalább 125 ezer éve nem volt ilyen meleg, a légköri szén-dioxid-koncentráció pedig 2 millió éve nem érte el a mostani szintet.

„Nem a bolygó léte forog kockán, hanem a jelenlegi civilizáció működőképessége” – hangsúlyozta a fizikus, klímakutató. Hozzátette: nem elég „szívószálakon erőlködni”, gazdasági, pénzügyi, szakmai döntések szintjén kell változtatni.

2028: az AI mint feltaláló?

Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató szerint a mesterséges intelligencia fejlődése exponenciális pályán halad. Rávilágított, hogy az AI nem emberi típusú intelligencia, hanem más logikán működő rendszer, amely bizonyos területeken már most eléri vagy meghaladja a domainexpert-szintet.

A legfejlettebb modellek frissítései 4–5 százalékos teljesítményugrásokat hoznak. Az OpenAI előrejelzéseire utalva elmondta: 2026 szeptemberére az AI kutatási segéd szintjén dolgozhat, 2028 elejére pedig akár önálló feltalálóként is működhet.

Az Edison vállalat Kozmosz-rendszerét példaként említve Keleti Arthur kiemelte: 200 AI-ügynök képes 12 órán át megszakítás nélkül egy problémán dolgozni, emberi fáradtság nélkül. A munkaerőpiaci hatások már érzékelhetők, különösen a szoftverfejlesztésben. „Volt már olyan egyetemi előadásom, ami után egy IT-hallgató megkérdezte, hogy akkor mit csináljon, és biztos választ nem tudtam adni számára” – idézte fel.

A kibertitok-jövőkutató szerint az oktatás fókusza a jövőben a gondolkodásmódra, a feladatdelegálásra, az ellenőrzésre és a rendszerszintű szemléletre helyeződik át.

A szorongás mint jelzőrendszer

A MAPI Klub eseményén Belső Nóra pszichiáter arról beszélt, hogy a klímaváltozás és az AI okozta bizonytalanság idegrendszeri szinten is hat. „A szorongás önmagában nem betegség, hanem biológiai jelzés arra, hogy alkalmazkodnunk kell” – mondta.

  • A WHO adatai szerint a 15–44 éves korosztályban a depresszió a betegségek és halálozás egyik vezető oka.
  • Magyarországon a lakosság 7–8 százaléka szenved súlyos depressziós tünetektől, közel minden harmadik ember pedig életminőséget rontó depressziós tüneteket tapasztal.

A pszichiáter rámutatott: az öröm dopamin- és szerotonin-felszabadulással jár, az emberi érintkezés során oxitocin termelődik, amit a virtualizált kapcsolatok nem tudnak teljes mértékben pótolni. A gyors technológiai és környezeti változások így kollektív szorongást generálnak.

Ugyanannak a válságnak három arca

„A klímaváltozás, a mesterséges intelligencia és a mentális egészség válságtünetei nem elszigetelt problémák" – összegzett Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Kifejtette:

  • a stabil klímára és lassú technológiai változásra épülő civilizáció egyszerre több fronton szembesül gyorsuló átalakulással.
  • Mindez a vállalatokat is mindennapos gondolkodásra, újratervezésre készteti.

Kihívás tehát van, de a MAPI Klub közössége többek között épp arra hivatott, hogy ezeket az akadályokat egymást támogatva, a mostani konferenciához hasonló diskurzusokat folytatva ugorjuk meg.”

A résztvevők egyetértettek: nem a világ vége, hanem az alkalmazkodás minősége a tét. A következő években a technológiai és környezeti kihívások mellett a mentális ellenállóképesség válhat az egyik legfontosabb versenytényezővé – vállalati és egyéni szinten egyaránt.