A mostani év harmadik negyedévében az európai uniós vállalkozások regisztrációinak száma kereken 4 százalékkal nőtt 2025 második negyedévéhez képest. Ugyanakkor a csődeljárások száma 4,4 százalékkal emelkedett 2025 második negyedévéhez viszonyítva – derül ki az Eurostat napokban közzétett adatsorából.
Külön megnézzük a visegrádi országcsoport versenyét, és természetesen Magyarország vállalkozói kedvét és cégmegmaradását is szemügyre vesszük.
Az EU statisztikai hivatala arról is publikált adathalmazt, mely iparágak bizonyultak a legszenzitívebbnek a két jelzett mutató függvényében.
Továbbra is nő a cégbejegyzések száma az EU-ban, vegyes trendek a csődök arányában
Az Eurostat adatai szerint
az idei harmadik negyedévben a vállalkozásbejegyzések száma a gazdaság minden ágazatában nőtt az előző negyedévhez képest.
Az alábbiak alapján az érintett szektorok meglehetősen szerteágazó képet festenek.
A legnagyobb növekedés az információs és kommunikációs szektorban volt tapasztalható (+6,0 százalék), ezt követte az építőipar (+5,9 százalék) és a közlekedés (+5,5 százalék).
Az adatok értelmében
2025 harmadik negyedévében a csődeljárások száma nőtt, és vegyes tendenciákat mutatott az ágazatok között.
A csődök száma öt ágazatban nőtt, míg három másikban csökkenést regisztráltak. A legnagyobb bővülést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (+20,7 százalék), a közlekedés (+18,7 százalék) és a pénzügyi szolgáltatások (+14,1 százalék) területén regisztrálták. A csődök számának csökkenését az információs és kommunikációs ágazatban (-4,8 százalék), az építőiparban (-3,1 százalék) és az iparban (-0,1 százalék) tapasztalták.
Hol a helyünk az unió, vagy épp a V4-ek rangsorában?
Ami az uniós szintű összevetést illeti, a tagállamok között is érdekes összefüggések rajzolódnak ki. Ezen adatok viszont nem abszolút érvényűek, hanem a tagországok cégalapítási és becsődölési összehasonlíthatóságát teszi lehetővé egy adott bázisévhez képest.
A cégbejegyzések alakulásában az idei utolsó előtti negyedévben
- Görögország (+53,7 százalék),
- Luxemburg (+39,6 százalék) és
- Portugália (+36,8 százalék)
vitte a prímet.
Ám a sor legvégére Dánia (-25,4 százalék), Málta (-14,8 százalék) és Svédország (-11,4 százalék) került, s rögtön utánuk Magyarország (-11 százalék) foglal helyet a sorban a tagországok között.
Fontos, hogy a bázisév 2021, amihez képest változtak az arányok negyedéves bontásban, és eszerint szemléltetjük a tagállamok vállalkozásainak relatív helyzetét.
A csődbejelentések változása is tartogat néhány kellemetlen meglepetést, habár feltehetően a mesterségesen alacsony szinten tartott bázisév magyarázhatja legalább részben a rendkívül magasra szökő százalékos arányokat.
A legkedvezőbb csődadatokat Romániában, Cipruson, Dániában és Horvátországban mérték, mind kétszámjegyű javulást ért el. Bár az írek esetében még nem érhető el idevágó adat, az már látható, hogy a sereghajtók táborát mely országok gyarapítják. A görögöknél brutális, több mint 570 százalékos csődarányt regisztráltak, míg mi, magyarok is majd' 250 százalékot mutatunk, továbbá a franciák esetében is közel 160 százalékra rúg a csődbejelentési ráta.
Ugyancsak említésre érdemes, hogy a viszonyítási év szintén 2021, ehhez képest mutatjuk a vállalkozások megszűntének alakulását.
A magyar adatok nem túl szívderítőek a statisztikai hivatal által frissen közöltek alapján.
Hazánkban szűnt meg a legtöbb vállalkozás arányaiban, ha az elmúlt négy év tükrében vizsgálódunk.
Persze ez nem magyar sajátosság: ahogy azt megírtuk, Németország vállalkozásai is kvázi csődhullámban fuldokolnak, legalábbis ősszel még több cég vált fizetésképtelenné a kontinens motorjának számító gazdaságban. Arról amúgy szintúgy hírt adtunk, hogy változatlanul csökken a cégek száma Magyarországon, az alapítások pedig továbbra sem tudják a megszűnések számát ellensúlyozni.
A V4 országait tekintve sem áll túl biztatóan a szénánk. Bár a vállalkozások születésében relatíve javítottunk, ám a csődbejelentések terén nagyot zuhantunk, mondhatni még több csőd mondott csütörtököt, mint egy éve.
Összességében a kelet-közép-európai régióban is leköröz valamennyi partnerország minket, a csődöket és cégregisztrációkat tekintve egyaránt.
A tavalyi harmadik negyedévhez mérten a lengyelek a cégbejegyzések terén minimálisan ugyan, de javítottak, akárcsak a csődök számarányát illetően. A csehek egyértelműen rontottak mindkét mutatóban egy év leforgása alatt. A szlovákok pedig az utóbbi egy esztendő során jelentős javulást értek el mind a cégbejegyzési arányt nézve, miközben a csődeljárások vonatkozásában durva visszaesést könyvelhettek el. A magyar viszonyokat részben magyarázhatja, hogy a 2021-es bázisévben komoly megtorpanás történt a vállalkozásindításban, valamint a szektornak dobott állami mentőöv ideiglenes védelmet biztosíthatott az érintetteknek a koronavírus okán.
Ahogy azt korábban bemutattuk, öt évvel ezelőtt, 2020 első felében ugyanakkor drasztikusan bezuhant már a cégbejegyzések száma, nyilvánvalóan a Covid-járvány berobbanásával összefüggésben. Az újbóli fellendülés még a pandémia évének harmadik negyedévétől megindult. A csúcsot 2024 első, majd negyedik negyedévében érte el a cégalapítási kedv. Majd 2024 harmadik negyedévében érte el a 2018 óta mért legmagasabb szintet a csődeljárások száma.