Orbán Viktor miniszterelnök és a népes magyar delegáció még úton van az Egyesült Államok felé, azonban az Economx beszélt Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával, aki már Washingtonban várja a találkozót.
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen hangulatban várja Washington a magyar delegációt. Egyáltalán ismerik-e Orbán Viktort az Egyesült Államok fővárosában?
Pásztor Szabolcs felidézte, korábban még nem fordult elő olyan az Egyesült Államokban, hogy egy választási kampányban előkerüljön Magyarország, vagy a magyar miniszterelnök neve. Donald Trump többször és több alkalommal nyilvánosan említette, hogy jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral és stabil szövetségese az európai országok között.
Ennek megfelelően az amerikai közvélemény jobban kondicionált a látogatásra, tudnak a jó személyes kapcsolatról és itt is komolyak a várakozások. A jó személyes viszony pedig a tovább javuló gazdasági és politikai kapcsolatokban is testet ölt, melynek az eredményeit már a napokban is látni fogjuk
- vélekedett a szakértő.
Nagyon fontosnak nevezte Pásztor Szabolcs, hogy az intenzív kampányban említett magyar példa sokakhoz eljutott. Példaként felhozta a családok támogatását, a migráció kapcsán felvett testtartást és békepártiságot.
Azáltal, hogy sokszor hivatkozási alap a magyar modell, most jobban ismeri egy átlag amerikai Magyarországot és Budapestet és a magyar kormányfőre erős vezetőként gondolnak, aki az utóbbi évek kihívásaira megpróbál következetes válaszokat adni
- szögezte le.
Persze a legfontosabb, hogy mit hoznak össze majd a felek a magyar-amerikai csúcson.
Talán a legfontosabb az, hogy a vezető közötti jó személyes viszony, most ténylegesen is materializálódni tud. Erre már egyébként is láthattunk jeleket, hiszen több amerikai vállalat jelezte belépési szándékát a magyar piacra, az ESTA kapcsán komoly gesztust tett az amerikai fél és a korábbi kényelmetlen egy ESTA, egy belépés rendszerét két évre és többször belépésre változtatta. A várakozások, most egy nagy gazdasági megállapodás körül forognak, ennek keretein belül biztosan további amerikai tőke és ezáltal munkahelyek érkeznek Magyarországra, várható, hogy az energiaellátás frontján is születik megállapodás, illetve az európai háború lezárása kapcsán is biztosan lesz előrelépés - fogalmazott az Oeconomus kutatási igazgatója.
A helyszíni tudósítását azzal zárta, hogy Magyarországnak most egy stabil partnere van, ez pedig a világ vezető gazdasági nagyhatalma az Egyesült Államok. Amely tekintélyes gazdasági erőt sugároz és ha ezt Magyarország be tudja csatornázni, akkor a jó viszonyból mindenképpen nyertesként kerül ki.
Egyébként az Oeconomus összefoglalója szerint 2023-ban Magyarországon 96 618 fő dolgozott amerikai eredetű leányvállalatnál. Ez a szám a külföldi irányítású leányvállalatoknál alkalmazott munkavállalók 12,3 százalékát tette ki. Az elmúlt években, főleg 2018 és 2021 között, jelentősebb csökkenések is előfordultak a foglalkoztatotti adatokban, de 2021-től fokozatosan ismét bővül az itt alkalmazottak száma.
Magyar részről eddig kevés olyan nagyvállalattal találkozhatunk, amelyek az Egyesült Államokban léptek piacra és tartósan szereplői is maradtak a tengerentúli gazdaságnak - többek között ez is kiderül Szigethy-Ambrus Nikoletta nemzetközi kapcsolatok elemző jelentéséből.
Magyarok a tengerentúlon:
- a Starschema Inc., amely egy budapesti cég, adat és analitika szolgáltatásokkal foglalkozik. A 2006-ban indított vállalkozás 2016-ban lépett be az amerikai piacra és működik azóta is a Virginia állambeli Arlingtonban.
- Szintén magyar eredetű társaság az USA-ban a Bluebird International informatikai szolgáltató vállalat.
- Az ANY Security Printing Company PLC – amely Budapestről indult és biztonsági nyomdai és személyazonosító dokumentumokat állít elő – 2024-ben hozta létre amerikai leányvállalatát Superior ANY Global LLC néven.
- A vendéglátás- éttermi szolgáltatások szektorából 2025 márciusában az itthon már ismertté vált Simon’s Burger lépett ki legutóbb az amerikai piacra.
A magyar társaságok nemzetközi terjeszkedése számára főként a közép-kelet-európai régió országai jelentik az első lépcsőfokot, így kevesen döntenek az amerikai piacra lépés mellett. Ennek hátterében elsősorban a földrajzi távolság mellett, a kulturális különbségek, a nagyobb befektetési igény, továbbá a fokozottabb verseny is állhat.