Befejeződik Kapu Tibor háromhetes űrmissziója. A magyar űrhajóssal a fedélzetén mintegy 22 órás út után ma délelőtt magyar idő szerint fél 12, helyi idő szerint hajnali fél 3 körül landol, az indulás után Grace nevet kapott Dragon NASA űrkapszula Kalifornia partjainál a Csendes-óceánon. A kapszula körülbelül 27 km/órás sebességre fékezve érkezik majd a vízbe.

A prototípusként átalakított Grace űrkapszula most először járt a világűrben. Többször felhasználható lesz majd. Az űrkapszulát relatíve gyorsan kiemelik majd daruval a vízből valószínűleg San Diego és Los Angeles között a Csendes-óceánból

– hangsúlyozta érdeklődésünkre Ferencz Orsolya, a HUNOR program vezetője, egyben hozzátette, hogy 

„A Föld légkörébe történő visszatéréstől, a legkritikusabb szakasztól, amely a súrlódás szempontjából az atmoszférába való visszatérést jelenti, a landolásig mintegy 30 perc telik el”.

A SpaceX Dragon űrkapszula visszatérésének fázisai
A SpaceX Dragon űrkapszula visszatérésének fázisai
Kép: SpaceX

landolást követően partra szállítják az űrhajósokat és az űrkapszulátKaliforniából légi úton jutnak el a texasi Houstonba, ahol egészségügyi vizsgálatokat végeznek rajtuk, majd ezt követően kezdődik meg a program regenerációs fázisa, amiben a Semmelweis Egyetem és a HUNOR Team szakemberei is részt vesznek. Itt lesz az a lelkileg is fontos pillanat, amikor végre már a családjával is találkozhat hosszú idő után Kapu Tibor.

Amikor ennek vége van, most egy egész pontos időpontot hagy ne mondjak, de valamikor várhatóan augusztus elején lesz az a pillanat, amikor hazaindul Magyarországra.

– közölte Ferencz Orsolya, egyben hozzátette, hogy Kapu Tiborra a visszatérése után további komoly feladatok várnak, hiszen a HUNOR Program folytatódik, a kutatás-fejlesztési eredmények elemzése most következik.

A SpaceX Dragon űrhajó, az Axiom Mission 4 legénységével a fedélzetén 2025. július 14-én
A SpaceX Dragon űrhajó, az Axiom Mission 4 legénységével a fedélzetén 2025. július 14-én
Kép: NASA

„Most jön az a fázis, amikor egyrészt lesznek még kísérletek, amik később kerülnek fel a Nemzetközi Űrállomásra, de a HUNOR program részét képezik. Másrészt pedig a mostani kiértékelési szakasz, a tudományos szempontból szintén ugyanennyire értékes, illetve az az oktatási munka is, ami a Tibor által elvégzett kísérletekre alapulva mostantól remélhetőleg sok sok éven át az iskolai oktatásban is szerepet fog kapni”

– fűzte hozzá Ferencz Orsolya.