Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize – közölte Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke.

Az erdélyi megye elöljárója Facebook-oldalán azt írta, hogy az erről szóló döntést szerdai ülésén hozta meg a Maros megyei vészhelyzeti bizottság. 

Maros megyében 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba hetek óta sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbányából a beleömlő Korond-patak.

Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.

Petres Sándor Hargita megyei prefektus a Maszol hírportál szerint arról számolt be, hogy a patak vizét felfogni hivatott csövek összehegesztését befejezték ugyan, azonban a csőrendszer kezdő- és zárószakaszán újabb betonozási munkálatokra lesz szükség. Továbbá a biztonságos üzemeltetés érdekében meg kell várni, hogy a friss beton megszáradjon.

A patakeltereléssel július 18-ára kellett volna végeznie a kivitelezőnek, miután a július elsejei eredeti határidőt nem tudta tartani.

A Székelyhon cikke szerint Ovidiu Ianculescu, a Maros vízügyi igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy a Korond-patak sótartalma továbbra is ingadozik, annak ellenére, hogy nem voltak számottevő esőzések a térségben. Petres Sándor a hírportálnak azt mondta: eleve ihatatlan, literenként 0,25 grammnál is magasabb sótartalmú víz folyik be a munkatelepre, ami az építkezés területén eléri a 0,75 grammot, majd távozva megközelíti a literenkénti egy grammot.

A probléma lehetséges okát még vizsgálják a szakemberek.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.