Pénteken rajtol a 2026-os téli olimpia, ezúttal Milánó és Cortina d’Ampezzo látja vendégül a világ legjobb sportolóit Olaszországban. A legfrissebb becslések szerint az olimpia összkiadása 5,2 milliárd euró körül alakul, s az állam 3,5 milliárd eurót fordított az infrastruktúra kiépítésére – ide tartoznak a közlekedési fejlesztések, a sportlétesítmények és a kapcsolódó beruházások –, míg a lebonyolítás költsége 1,7 milliárd euró, amit a szervezők már nem közpénzből, hanem magánforrásból finanszíroznak.
Ha mindezt dollárban nézzük, a teljes büdzsé 6,2 milliárd dollárra rúg, ami a korábbi téli játékokhoz mérten nem számít kirívónak. Eddig mindössze két olyan téli olimpia volt, amely ennél többe került, ám azok nagyságrendekkel drágábbak voltak.
A csúcstartó továbbra is a 2014-es szocsi olimpia, ahol még a legóvatosabb becslések is közel 30 milliárd dolláros költségről szóltak, miközben egyes számítások 50 milliárd dollár fölé tették a végösszeget.
A szervezők jelenleg kétmillió látogatóval számolnak, és abból indulnak ki, hogy az állami beruházás bőségesen megtérül.
Évekig húzhatják a gazdaságot a befektetések
A milánói–cortinai 2026-os téli olimpia nem csupán sportesemény lesz, hanem a várakozások szerint Olaszország egyik legerősebb turisztikai és gazdasági húzóerejévé válhat a modern korszakban.
A Banca Ifis számításai három fő hatásmechanizmust azonosítanak. A versenyek ideje alatt 1,1 milliárd eurónyi közvetlen költés várható, amely a vendéglátás, az élelmiszer- és italgyártás, a kiskereskedelem, a közlekedés, valamint a helyszíni látogatói szolgáltatások területén csapódhat le. Ezt követően további 1,2 milliárd euró érkezhet az országba a záróünnepséget követő 12–18 hónapban, ahogy a látogatók visszatérnek, vagy hosszabb tartózkodást terveznek – vagyis az olimpia hatása jóval túlmutathat a két hét versenyidőszakon.
A legnagyobb gazdasági nyereséget ugyanakkor a hosszabb távú hatások jelenthetik: a korszerűsített sípályák, a fenntartható közlekedési fejlesztések és az egész éves turizmusra épülő infrastruktúra összesen 3 milliárd eurónyi tartós értéket teremthetnek Olaszország északi alpesi térségében. Ez a beruházási hullám a Dolomitokat, Lombardiát és Venetót nemcsak egy világméretű sportesemény házigazdájaként, hanem hosszú távon is versenyképes téli és nyári turisztikai központként pozicionálhatja.
A kutatás eredményeit a londoni olasz nagykövetségen mutatták be a „Beyond the Game: Sport, Economy and the Road to Milano Cortina 2026” című rendezvénysorozat részeként. A fórumon iparági vezetők arról is beszéltek, miként válhatnak a nagy sportesemények nemzeti növekedési motorokká. Külön figyelem irányult Olaszország egyre erősödő globális szerepére a téli sportturizmusban, valamint a kis- és középvállalkozások hosszú távú lehetőségeire a vendéglátás, a szabadidő és a turisztikai szolgáltatások területén. Ezek az ágazatok közvetlenül profitálhatnak a várható 2,5 millió nézőből, az átlagosan 3,05 éjszakás tartózkodásból, valamint a világszerte 3 milliárdos közvetítési közönségből.
A kockázattal is számolni kell
A pozitív gazdasági várakozások mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az olimpiai rendezésekhez hagyományosan kapcsolódó kockázatokat sem. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy sportesemények költségvetése gyakran túllépi az eredeti terveket, különösen az infrastruktúra-fejlesztések és a nagyszabású építkezések esetében.
Emellett társadalmi-gazdasági feszültségek is megjelenhetnek: egyes helyi elemzések szerint
a városrészek felértékelődése, a bérleti díjak és lakhatási költségek emelkedése kiszoríthatja az alacsonyabb jövedelmű csoportokat, ami hosszabb távon növelheti az egyenlőtlenségeket.
Külön kérdés a fenntarthatóság is: a klímaváltozás hatásai, valamint az olyan erőforrás-igényes megoldások, mint a mesterséges hó alkalmazása, nemcsak környezeti, hanem pénzügyi és reputációs kockázatokat is hordozhatnak a rendező ország számára.
Gazdasági szempontból kérdéses az is, mennyire sikerül a játékok utáni időszakban tartósan kihasználni a megépült létesítményeket. Ha a sporthelyszínek és kapcsolódó infrastruktúra nem talál hosszú távú funkciót, az állam számára jelentős fenntartási költségek maradhatnak, miközben a várt gazdasági haszon csak részben realizálódik.
Végül pénzügyi stabilitási kérdésként az is felmerül, mennyire érzékeny a projekt a makrogazdasági környezet változásaira. Egy esetleges gazdasági lassulás, turisztikai keresletcsökkenés vagy inflációs nyomás gyengítheti a várt bevételi oldal teljesülését, miközben a kiadások nagy része fix vagy nehezen csökkenthető.
Nemzetközi feszültségek és tüntetések
A nagy sportesemények biztonsága mindig kulcskérdés, ezalól a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia sem kivétel. A házigazda olasz hatóságok jelentős rendvédelmi erőket mozgósítanak: több ezer rendőrt, katonát, bombamegsemmisítő szakértőt és speciális egységet vonnak be a rendezvény biztonságának garantálására – mindenek felett a helyi joghatóság és irányítás keretei között működve.
Ugyanakkor politikai vitákat is kiváltott egy, az amerikai médiában és az olasz sajtóban egyaránt megjelent hír, miszerint a hírhedt ICE (az USA Bevándorlási és Vámügyi Hivatala) is részt venne a játékok biztonsági háttérmunkáiban. Róluk ugye azt kell tudni, hogy Donald Trump korlátlan támogatását élvezik, ám januárban két fehér amerikai állampolgárt is kivégeztek a nyílt utcán, mely miatt országszerte óriási tüntetések zajlottak. Az ICE részévtelének hírét több olasz politikus, illetve civil szervezet is hevesen bírálta, Milánóban és Torinóban pedig heves tüntetéseket tartottak a bejelentés után – a demonstrálók többek között a szervezet magatartását és a Trump-kormány bevándorláspolitikáját bírálták.
A vita mögött részben az áll, hogy az ICE az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban ellentmondásos szereplővé vált, nemzetközi és hazai vitákat generálva az amerikai bevándorlási gyakorlat kapcsán, különösen miután egy, a Minneapolisban történt incidens miatt erős kritikák érték az ügynökséget.
Fontos azonban leszögezni:
az olasz belügyminiszter hivatalos közlése szerint az ICE-hez köthető személyzet nem végezhet operatív rendőri tevékenységet olasz területen, a teljes biztonsági műveletet az olasz hatóságok vezetik.
Az érintett amerikai szakemberek formálisan a Homeland Security Investigations (HSI) elemzői szerepét töltik be, és nem jogosultak hatósági intézkedésekre vagy rendfenntartásra Olaszországban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szervezők hangsúlyozták, hogy az olimpia nyitóünnepsége és versenyei biztonsági szempontból a lehető legzavartalanabbul és békésen zajlanak majd, ugyanakkor a politikai feszültség egyes eseményeknél – így például az amerikai küldöttség fogadtatásánál – érezhető lehet.
A magyar sportolók a maximumra készülnek
Magyarország a 2026-os milánói-cortinai téli játékokra egy kompakt, 15 fős csapattal utazik Olaszországba, amely így egy fővel nagyobb, mint a négy évvel ezelőtti, pekingi kvótaszerző csapat volt. A magyar kontingens öt sportágban áll rajthoz: alpesi sí, sífutás, műkorcsolya, rövidpályás és gyorskorcsolya, valamint egy-egy versenyző a hosszú pályás gyorskorcsolyában képviseli a színeinket.
Nézzük, kiknek szurkolhatunk idén:
Alpesi sí:
Úry Bálint
Versenyszámai: műlesiklás, óriás-műlesiklás
Tóth Zita
Versenyszámai: műlesiklás, óriás-műlesiklás
Gyorskorcsolya:
Kim Minszok
Versenyszámai: 1000 és 1500 m, tömegrajtos verseny
Műkorcsolya:
Pavlova Maria
Versenyszámai: páros
Sviatchenko Alexei
Versenyszámai: páros
Rövidpályás gyorskorcsolya:
Major Dominik
Versenyszámai: férfi váltó
Moon Wonjun
Versenyszámai: az egyéni számokat a helyszínen jelölik ki, férfi váltó, vegyes váltó
Nógrádi Bence
Versenyszámai: az egyéni számokat a helyszínen jelölik ki, férfi váltó, vegyes váltó
Tiborcz Dániel
Versenyszámai: az egyéni számokat a helyszínen jelölik ki, férfi váltó, vegyes váltó
Somodi Maja
Versenyszámai: 1000 és 1500 m, vegyes váltó
Végi Diána Laura
Versenyszámai: 500, 1000 és 1500 m, vegyes váltó
Sífutás:
Büki Ádám
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, 10+10 km tömegrajtos verseny, szabadstílusú 10 km, klasszikus stílusú 50 km
Kónya Ádám
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, 10+10 km tömegrajtos verseny, szabadstílusú 10 km, klasszikus stílusú 50 km
Laczkó Lara Vanda
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, szabadstílusú 10 km
Pónya Sára
Versenyszámai: klasszikus stílusú egyéni sprint, szabadstílusú csapat sprint, szabadstílusú 10 km
A Magyar Olimpiai Bizottság vezetése – élén Gyulay Zsolttal – azt hangsúlyozza, hogy bár a csapat létszáma szerényebb, mint a nyári olimpiákon, a sportolók készültsége és motivációja maximális. Célként jelölték meg a tisztességes helytállást és a lehető legjobb egyéni teljesítmények elérését, még akkor is, ha ezúttal nem feltétlenül az érmek begyűjtése az elsődleges elvárás.