A Köztársasági Elnöki Hivatal Sándor-palotája, a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita-kolostor és az újjászülető József Főhercegi Palota környezetében, a budavári Szent György teret teljesen újjáépítik. Elbontják a Szent Zsigmond-templom alapfalait jelképező köveket, az egykori romterületen park épül. 

A tér központi eleme a Szabadság oszlopa lesz, amely a legendás olasz szobrász Marco Casagrande 1848-as, a magyar szabadságharc alatt született tervei alapján készül el és a budavári Szent György tér közepén áll majd, tetején Hungária nőalakjával. A szobrot egy 12 szögletű, vízzel teli márványmedence veszi majd körül három oroszlán faragvánnyal – derült ki a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról, ahol látványterveket is közzétettek a tér átalakulásáról, a tervezett új emlékműről és a teret körbevevő, jelenleg újjáépítés alatt álló épületekről. A munkálatok várhatóan 2025 első felében kezdődnek.

Kapcsolódó

Mint fogalmaznak: a Szabadság oszlopa történelmi ellenpontja lesz a sokáig a téren álló Hentzi-emlékműnek, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után évtizedeken át hirdette a budai Vár osztrák megszállóinak nyomasztó emlékét. A magyarok számára az emlékmű még a kiegyezés után is az elnyomás és a császári hatalom megtestesítője maradt. 

Marco Casagrande Magyarországon

Az 1804 és 1880 között élt olasz szobrász 1833-ban, Pyrker János egri érsek hívására érkezett Magyarországra. Első ízben 1833-tól 37-ig dolgozott Egerben a Bazilika 4 monumentális szobrán. A lépcsősor alján Szent István és Szent László XIX. század eleji zsinóros viseletben, tetején pedig Péter és Pál apostolok szobrai láthatóak. A főhomlokzat feletti Hit, Remény, Szeretet című szobrok szintén az ő alkotásai. 1837-ben Pesten telepedett le, és 1841 után az esztergomi bazilika szobrain dolgozott. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után nem kapott hazánkban munkát, ezért hazatért Velencébe. 1856-ban tért vissza Egerbe, hogy befejezze szobrait.