Tavaly az Európai Unió összlakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst vagy halat fogyasszon, vagy épp ezek vegetáriánus megfelelőjét tartalmazó étkezést tudjon tető alá hozni.

Ez az arány pedig az Eurostat legújabb adatai alapján 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2023-ban mért 9,5 százalékos arány; vagyis javulni látszik a trend.

A szegénységi küszöb egy adott jövedelmi érték, mely alatt az embereket szegénynek tekintik. Magyarországon ez alatt az országos medián ekvivalens jövedelem 60 százaléka értendő. 2022-ben ez a jövedelmi szint egy felnőttre vetítve 145 ezer forintot, míg egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartásban 305 ezer forintot jelentett.

Az EU statisztikai hivatalának friss adatcsokra megerősítette, hogy a szegénység kockázatának kitettek körében a százalékos arány jelentősen magasabbra, 19,4 százalékra szökött, mint a szegénység veszélye által nem fenyegetetteknél, itt ugyanis ez 6,4 százalékot jelent.

Nem olcsó a klasszikus magyar fogás sem, a gulyásleves marhahúsból

A fejlemények azonban arról tanúskodnak, hogy – vélhetően az élelmiszer-infláció és kiemelten a húsdrágulás okán is – 

a magyar lakosság zöme az uniós átlagnál drámaibb élethelyzetben van a minőségi táplálkozás tekintetében.

Minden harmadik szegénységi küszöb alatt élő magyarnak szinte csak üres kenyér jut

Tagállami szinten a szegénység kockázatának kitett, rendes étkezésre nem képes személyek legmagasabb arányát Szlovákiában regisztrálták (39,8 százalék), őket követi Bulgária (37,7 százalék) és szorosan ezután Magyarország következik 37,3 százalékkal.

A súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés arányának kiszámításához a háztartások szintjén vizsgált tételek között szerepel az, hogy egy személy megengedhet-e magának valamiféle húst, halat vagy azzal egyenértékű vegetáriánus ételt minden második nap. Ez azért is lényeges, mert a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberekre vonatkozó mutató egyik összetevőjéről van szó.

A legalacsonyabb arányt viszont Cipruson (3,5 százalék), Írországban és Portugáliában mérték (mindkettő 5,1 százalék) 2024-ben.

Magyarország így az EU viszonylatában alulról a harmadik helyre szorult,

ha azt nézzük, mennyien nem engedhetik meg maguknak, hogy minden második nap halat, csirkét, vagy egyéb húsból készült ételt ehessenek a szegénység rizikójának kitettek körében.

Minden hatodik magyarnak hiányos menü marad

A teljes társadalmat vizsgálva pedig azt látni, hogy az utolsó előtti lett hazánk a maga 15,5 százalékával, miközben az EU átlagában 8,5 százalékot tesz ki az érintettek aránya, akiknek nem futja rendszeresen az említett, bizonyos élelmiszerekre.

Húsok és halak: különféle egészséges fehérjeforrások

Van még mit behozni a fehérjebevitelhez kapcsolódó lemaradásból, mivel

ez csaknem kétszeres eltérést jelent az uniós átlag javára.

Ismeretes, nemrégiben ENSZ-adatok már rávilágítottak, hogy nemzetközi szinten is egyre drágább, ami a tányérra kerül, mivel az élelmiszer-nyersanyagárak a múlt hónapban is nőttek.

Nem várt helyeken fenyeget a leszakadás réme Magyarországon

Váratlan területeken fenyeget a nagyon alacsony munkaintenzitás és az abból származó leszakadás réme Magyarországon, ezzel a szegénység újratermelődése is jó időre eldőlhet területi alapon. Részletek >>>