A Pénzügyminisztérium által közölt államháztartási adatokból pedig az derül ki, hogy adó formájában idén eddig már 2684,1 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésbe. 

  • A gazdálkodó szervezetek befizetéséből 469,1 milliárd (az előirányzat 12,5 százaléka),
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adókból 1406 milliárd (12,7 százalék),
  • a lakosság befizetéséből pedig 809 milliárd (16,7 százalék) jelent meg a bevételi oldalon. 
Kép: Economx.hu
Ennek ellenére két hónap után az államháztartás mínusz 1703,9 milliárd forintnál jár, ami azt jelenti, hogy

februárban, egyetlen hónap alatt mínusz 1758,4 milliárd forintot termelt a magyar gazdaság.

Mindkét összeg a maga nemében rekord. 

A február egyébként is kritikus a magyar költségvetés számára, ugyanis a tizenharmadik havi nyugdíjat ebben a hónapban utalja ki a kincstár, alaposan kilökve ezzel a mérleget. 

Kép: Economx.hu
A legnagyobb havi hiányadatok 2022 óta:
  1. -1758,438 milliárd forint (2024. február),
  2. -1584,950 milliárd forint (2022. február),
  3. -1381,451 milliárd forint (2023. február),
  4. -1205,683 milliárd forint (2022. december)
  5. -876,051 milliárd forint (2022. november). 
Viszont az áfanehéz költségvetésünk bevételi oldalán tapasztalhatunk némi elmozdulást. Ugyanis az elmúlt félévben 3973,4 milliárd folyt be áfából, szemben a tavalyi év hasonló időszakának 3556,2 milliárdjával.

Azaz, több mint négyszázmilliárd forinttal jobban teljesítettek a magyar vásárlók, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó

  • Idén eddig 1029,6 milliárd forint folyt be áfából, ez az előirányzat 12 százaléka. Február végéig az államháztartás bevétele 5974,8 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a bevételek 17,2 százaléka származott eddig a vásárlásaink után befizetett adóból.
  • Tavaly ilyenkor kevesebb volt az államháztartás összbevétele (5363,4 milliárd forint), viszont több az áfa (1042,1 milliárd).
Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője egy szakmai háttérbeszélgetésen az államháztartási hiánnyal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy annak alapvetően három oka van: az elmaradó fogyasztás miatt keletkező áfabevétel-csökkenés, a magas kamatkörnyezet, valamint egyes központi költségvetési fejezetek finanszírozása. 

A fogyasztás bővüléshez a vásárlói-bizalmi index visszaépítésre van szükséf, azonban a kamatköltségek kérdése, az alapkamat szintje a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat közötti vitán is múlik. A szakértő szerint a költségvetés finanszírozását meglehetősen nehézkesebbé teszi a magas kamatkörnyezet, amely bár csökkenni kezdett, de az áthúzódó hatások miatt ennek az érdemi hatását csak évek múlva érzékelhetjük. 

Kép: Economx.hu
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által szerdán publikált első negyedéves GDP-előrejelzés szerint egyébként 2025-re stabilizálódhatnak a legfontosabb gazdasági mutatók. Tavaly a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene kismértékben, 0,7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a következő években visszafogott bővülés következhet.

Számításaik szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,4 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az idei és a következő évünket leginkább lassú kilábalási folyamat jellemezheti.

Az infláció lassú mérséklődésével és a reálbérek növekedésével párhuzamosan a fogyasztás fokozatos emelkedése várható a Századvég elemzői szerint. A fogyasztás idén 2,6, jövőre 4,0 százalékkal emelkedhet. A beruházásokat főként a lazuló kamatkondíciók, az EU-s források érkezése és az üzleti bizalom erősödése segítheti. 2024-ben (az előző évi –14,4 százalék után) 9,6 százalékkal emelkedhet a beruházások volumene. 2025-ben 4,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások.

A nettó export 2024-ben még nem, de 2025-től kezdődően már segítheti a gazdasági növekedést Magyarországon.

Az előrejelzés szerint a pénzromlás üteme 2023-ban 17,1 százalék volt, mely leginkább a magas maginflációnak köszönhető. Az infláció esetében idén az évközi dinamikákban várható némi megtorpanás, vagy akár emelkedés is (év/év összevetésben), azonban így is a korábbihoz képest alacsonyabb, 4,4 százalékos infláció lehetséges. 2025-ben a fogyasztóiár-index visszatérhet a célsávba: számításaik szerint 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme.

A Századvég szerint a jegybanki alapkamat idén 6,5, jövőre pedig 5,7 százalékos lehet.

Ez már csak azért is fontos, mert kamatkiadásokra február végéig már 855,3 milliárd forintot fizettünk ki, az előirányzat 27,6 százalékát. Csak ebben a hónapban 558,8 milliárd forintos terhet jelentett ez a kiadás a költségvetésünkre.