Meglehetősen hullámzó, konfliktusokkal teli a Ryanair és Magyarország viszonya, amit az elmúlt években leginkább a különadók, a jegyárakba épített díjak, valamint a kommunikációs stílus körüli viták határoztak meg. Az ír hátterű diszkont légitársaság csörtéje a magyar kormánnyal tanulságos példa arra, hogyan ütközhet egy globális vállalat logikája egy nemzeti kormány gazdaságpolitikájával.
Bár a legélesebb viták radarjáról jó ideje lekerült a Ryanair, most új fejezet indul, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított vele szemben. A hatóság gyanúja szerint a vállalat az online repülőjegy-foglalások során több szempontból is tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot folytat. A társaság valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztókat, emellett pszichés nyomásgyakorlással, úgynevezett sötét mintázatokkal tereli a jegyvásárlókat a drágább szolgáltatási csomagok felé.
Megfelelő-e a tájékoztatás?
Mindez azzal a GVH-észleléssel kezdődött, hogy a Ryanair a magyar nyelvű weboldalán az online repülőjegy-vásárlási folyamat során több szempontból is félreérthető, időszerűtlen módon tájékoztatja a fogyasztókat. A versenyhivatal gyanúja szerint a cég az oda-vissza útirányra egyszerre megvásárolt jegyek (retúrjegyek), valamint több utas egyidejű foglalása esetén nem megfelelően tájékoztatja a jegyvásárlókat arról, hogy a viteldíj csomagopciókat, valamint egyes szabadon választható szolgáltatások díjait az oda- és visszaútra külön-külön, valamint minden utas számára egyenként meg kell fizetni.
Így a hatóság álláspontja szerint a Ryanair a
- „Regular”, „Plus” és „FlexiPlus” viteldíj csomagopciók árainak megjelenítésével,
- továbbá az „Elsőbbségi beszállás és 2 kézipoggyász”, „10 kg-os feladott poggyász”, „20 kg-os feladott poggyász”
- és „Biztonsági Fast Track” szabadon választható szolgáltatások díjainak megjelenítési módjával
valószínűsíthetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, amivel olyan ügyleti döntések meghozatalára készteti a fogyasztókat, amelyeket egyébként nem hoznának meg.
Pszichés nyomásgyakorlás a gyanú
Emellett a GVH azt is észlelte, hogy a Ryanair a magyar nyelvű weboldalán az online repülőjegy-vásárlási folyamat során valószínűsíthetően pszichés nyomásgyakorlással és a fogyasztó zavarása révén olyan gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztó ügyleti döntésének torzítására. Ennek keretében a cég figyelemfelhívó színekkel, képi megoldásokkal és feliratokkal azt a benyomást kelti, hogy a „Basic” viteldíj opcióhoz képest a „Regular” viteldíj csomagopció díja és többletszolgáltatásai kedvezőek.
Ugyanakkor a végső fizetendő díj alacsonyabb lehet, amennyiben a fogyasztók ugyanazokat a többletszolgáltatásokat, amelyeket egyébként a „Regular” viteldíj csomagopció tartalmaz, a „Basic” viteldíj opcióhoz egyenként, manuálisan adják hozzá a vásárlás folyamán.
Továbbá a „Biztonsági Fast Track” szabadon választható szolgáltatás népszerűsítéséhez kapcsolódó manipulatív gyakorlatokkal (pl. felugró ablak, sürgető üzenetek) a Ryanair valószínűsíthetően jelentősen korlátozza a fogyasztók termékkel kapcsolatos választási és magatartási szabadságát, ezzel pedig valószínűsíthetően szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.
Három hónap az eljárás, de meghosszabbítható
Fontos tudni, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH felhívta a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
Mint ismert, a Gazdasági Versenyhivatal az utóbbi években kiemelt figyelemmel kísérte a légiközlekedés hazai piacát. A nemzeti versenyhatóság 2022 októberében átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta, hogy a Magyarországon elérhető légitársaságok – ideértve a „fapados”/diszkont szolgáltatókat – honlapjai, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlítóweboldalak alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat a jegyeladási és reklámgyakorlatuk során.
Az elmúlt években növekvő számú panasz és bejelentés érkezett a GVH-hoz a légitársaságok gyakorlatait illetően. A megszaporodott fogyasztói jelzésekre, illetve a légiforgalmi piac működési problémáival kapcsolatos piaci anomáliákra tekintettel 2024 nyarán Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke hatáskörével élve figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató légitársaság vezetőjének is.
Elpattant egy húr az extraprofitadóval
Emlékezhetünk, a kapcsolat minőségét alapjaiban változtatta meg, hogy a kormány 2022 júliusától a légitársaságokra is extraprofitadót vetett ki, amely a gyakorlatban 3900 forintos tétel utasonként, minden eladott repülőjegy után. Akkor a Ryanair azonnal és élesen reagált: közleményeiben „ostobának” nevezték a döntést a vállalat, azt állítva, hogy értelmetlen az eleve veszteséges légiközlekedésre különadót kivetni. Ezután a légitársaság az új adót egyenesen áthárította az utasokra, a jegyen belül „külön díjtételt” megállapítva, visszamenőleg is.
Erre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány eljárást indít a légitársaság ellen. A Gazdasági Versenyhivatal ezután tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazása miatt vizsgálatot indított, aminek a vége 300 millió forintos bírság lett, mivel a társaság nem tájékoztatta kellően egyértelműen az utasokat a különadóról és annak hatásáról, megtévesztő volt a kommunikáció. Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a GVH eljárását abszurdnak nevezte, a különadókat pedig „repülésellenes agyrémnek.”
Oldódott a feszültség az elmúlt években, bár az adó továbbra is érvényben van, a Ryanair nem vonult ki Magyarországról, sőt új járatokat is bejelentett.
Az utóbbi időszakban már O’Leary is diplomatikusabban nyilatkozott, és közös célokat is emlegetett, mint például a turizmus élénkítése. Az eddigiek alapján egyre inkább egy toleráns, de szabályozott kapcsolatról beszélhetünk a magyar kormány és a Ryanair között. Kérdés, milyen hatással lesz minderre a GVH mostani lépése.