Bemutatta a román GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragása érdekében július végén bevezetendő második intézkedéscsomag főbb területeit és célkitűzéseit pénteken Ilie Bolojan, az új bukaresti kormány miniszterelnöke.

Sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy az – áfaemelést, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek befagyasztását, a jövedéki adók növelését előirányzó – első intézkedéscsomagot mind az Európai Unió, mind a hitelminősítők pozitívan értékelték és Románia a napokban már az eddigieknél kedvezőbb kamatokkal tudott újabb hiteleket felvenni folyó költségei fedezésére.

Drasztikusabb kiadáscsökkentésre szólítják fel Romániát

2026. január 1-tőlMár az ECOFIN is Románia kiadáscsökkentésére figyelmeztet, miközben a miniszterelnök hatalmas megszorításokkal próbálkozik. Az ellenzék ezért bizalmatlansági indítványt tett, amelyről a napokban szavaznak.

Az egészségügyi biztosítónál több pénz folyik el mindenféle drága, újító gyógyszerre, mint az alapgyógyszerekre, amelyek ugyanazokat a betegségeket kezelik. Szerinte

  • az is meglehetősen gyanús, hogy miként tudnak az emberek pont azokon a munkanapokon megbetegedni és betegszabadságra menni, amelyek hidat képeznek a hivatalos ünnepnapokhoz, vagy egy-egy hosszú hétvége között.

Az újabb deficitcsökkentő csomag

  • az ingatlanadóra,
  • a szerencsejátékok engedélyezésére és megadóztatására,
  • valamint az önkormányzati szintű adóbehajtás javítására,
  • a helyi közigazgatás költséghatékonyabb működtetésére is kiterjed.
  • ezentúl nem vehetik igénybe az állami szolgáltatásokat azok, akik nem fizették ki tartozásukat az állammal szemben

– mutatott rá a miniszterelnök.

A második deficitcsökkentő csomag szerinte alapvetően a helyreállítási programban vállalt kötelezettségei teljesítésére összpontosít, annak érdekében, hogy Románia le tudja hívni a számára elkülönített uniós pénzeket. Ezek között az egyik legkényesebb probléma a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye.

A román parlament már több ízben fogadott el törvényt, amely eltörölné vagy csökkentené a korkedvezménnyel nyugdíjazott egykori bírók, ügyészek, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők kiemelt speciális nyugdíját, de ezeket rendre alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.

Ilie Bolojan szerint azonban vitathatatlanul „túl korán", átlagosan alig 48 évesen vonulnak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél. Úgy értékelte: korrektebb lenne, ha a nettó bérük 80 százalékát kapnák nyugdíjként, és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével fékeznék a közpénzek pazarlását az igazságszolgáltatásban.

A román miniszterelnök szerint kizárt, hogy a komoly társadalmi elégedetlenséget, tüntetéseket kiváltó deficitcsökkentő intézkedésekkel az év végéig el lehetne érni a korábban kitűzött 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Úgy vélekedett: idén Románia 8 százalék körüli költségvetési hiánnyal zárhatja az évet.