A HUN-REN KRTK KTI játékelméleti kutatócsoportjának kutatói tudományos alapon állították sorrendbe az esélyek alapján a pápává választható bíborosokat. A konklávé érdekes példája a minősített többségi szavazásnak. Mivel minden bíboros jól ismert közéleti személyiség, kiváló lehetőség nyílik az úgynevezett konvex szavazás tanulmányozásához – áll a szakemberek közleményében. Először 12 évvel ezelőtt a HUN-REN KRTK KTI játékelméleti kutatócsoportjának kutatói, dr. Kóczy Á. László és dr. Sziklai R. Balázs fogtak a pápaválasztási konklávé szavazási folyamatának vizsgálatába, és XVI. Benedek pápa lemondása után az akkor kevéssé esélyesnek tartott Ferenc pápát a három legesélyesebb jelölt közé sorolták listájukon.

Megvan a mostani számítás is.

A régi hagyományokkal és titokzatos elemekkel ötvözött pápaválasztás során a katolikus hit szerint a döntés a Szentlélek befolyása alatt születik meg, de a választás csakis az ott szavazó embereken keresztül valósulhat meg. A Pápai Konklávé azért is különleges szavazás szempontjából a kutatók számára, mert más jellemző választási helyzetekhez képest a bíborosok nem alkotnak pártokat, frakciókat, és ugyan a Pápai Konklávéban is megjelenhetnek politikai preferenciák, feltételezett szavazási blokkok, mégsincsen hivatalos pártstruktúra, és minden egyes bíboros függetlenül választja meg álláspontját.

Az új pápát a 80 év alatti bíborosokból álló Pápai Konklávé választja meg, kétharmados többséggel. A választási szabályok bonyolultak, több szavazási forduló is lehetséges, és a bíborosok álláspontjai változhatnak és változnak is.

Elemzésükben a kutatók

  • figyelmen kívül hagyták a preferenciák változását, valamint az esetleges stratégiai játszmákat, és a választási folyamat befolyásosabb bíborosait azonosították pozícióik alapján.
  • Az elemzésük feltételezi, hogy a megválasztott pápa hasonló lesz ezekhez a befolyásos személyekhez, akik maguk is valószínűsíthető jelöltek.
  • A vizsgálat az a priori szavazási befolyás mérésén alapul, és abból indul ki, hogy aki a mérleg nyelve lehet a választáson, annak nagyobb befolyása lesz a szavazáskor.

A kutatók úgy gondolták, hogy a Ferenc pápa által képviselt szegénységhez és egyházi reformokhoz való viszonyulás meghatározó lesz a választáskor, ezért ez alapján alakították ki a rangsorolás módszerét a származási országra jellemző GDP és az illető progresszivitása alapján.

  • A kutatás szerint nem valószínű bármely 90 bíboros egyforma kombinációja, hanem karakteres különbségek vannak ezeken a területeken.
  • Feltételezték, hogy egy jelölt, aki elfogadható egy progresszív és egykonzervatív bíboros számára, elfogadható lesz egy mérsékelt bíboros számára is.

Ferenc pápa sok bíborost nevezett ki Európán kívülről, ezért az elmúlt 12 évben a pápaválasztó testület összetétele jelentősen megváltozott, így Európa már csak a pápaválasztók mintegy harmadát adja, és sokkal több progresszív bíboros található a testületben. Ezek az elmozdulások azt eredményezték, hogy Erdő Péter bíboros például már inkább konzervatívnak számít. A bíborosok progresszivitás szerinti besorolását mesterséges intelligencia végezte.

A GDP egy főre jutó értéke és progresszivitás függvénye alapján megalkotott rangsor élén

  • Michael Czerny cseh származású kanadai jezsuita szerzetes, katolikus püspök, bíboros áll 13,2 százalékkal, míg az amerikai bíboros,
  • Kevin Farrell kiesett a legjobb tíz közül az elért 8,6 százalékkal.
  • Jó eséllyel indulnak a német bíborosok, Reinhard Marx (7,7 százalék, 13. hely), Gerhard Ludwig Müller (7,5 százalék, 16. hely) és Kurt Koch (7,4 százalék, 17. hely).
  • Az afrikai bíborosok közül a Közép-afrikai Köztársaságból származó Dieudonné Nzapalainga érte el a legjobb helyezést 7,6 százalékkal, amivel a 14. helyre került.
  • Erdő Péter bíboros 3,5 százalékkal a 65. helyet foglalja el a listán.

A kutatók szerint ugyan az általuk használt mérőszámok messze nem tökéletesek, összességében mégis jó megközelítést adnak.

Pénzben ugyan nem fogadnék, hogy most is megtaláljuk-e a legesélyesebb pápajelölteket, de nem is ez a lényeg számunkra, hanem hogy a pápaválasztás kutatási szempontból különleges rendszerének vizsgálatán túl megmutathassuk, a tudomány adatok alapján valódi viszonyokkal foglalkozik, és jobban segíti megérteni az erővonalakat és történéseket, mint például felszínes benyomások és vélemények özöne a közösségi médiában. A kutatók az olyan bonyolult helyzetekben is, mint amilyen a pápaválasztás, az elérhető legjobb predikciót képesek felmutatni

– fogalmazott dr. Kóczy Á. László, a KTI igazgatója, játékelmélet-kutató.

Szerda délután a vatikáni Sixtus-kápolnában 133 bíboros részvételével összeül a konklávé, hogy megválassza a Ferenc pápa utódját, a 267. pápát. A rendkívül szigorú titoktartási és biztonsági intézkedések mellett zajló szavazáson Magyarországról Erdő Péter bíboros vesz részt. A pápaválasztás folyamata nagyon pontosan megtervezett. Matteo Bruni, a Szentszék Sajtóirodájának igazgatója ismertette a részletes menetrendet.