A program eredetileg 48 milliárd forintos kerettel indult, amelyre 1885 vállalkozás nyújtott be kérelmet, összesen 136,3 milliárd forint értékben. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kormány 82 milliárd forint többletforrást biztosított, így 400-500 vállalkozás támogatása helyett körülbelül háromszor annyian tudják megvalósítani a beruházásukat – mondta az Economxnak Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára, akit arról kérdeztünk, hogy a pozitív támogatói döntések, odaítélt vissza nem térítendő támogatások, ezáltal megvalósuló beruházási volumen alapján hol tart a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Program számlálója.

Az NGM államtitkára kifejtette:

  • a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) részéről a feldolgozás ütemezetten halad. Már 1350 pozitív támogatói döntés született 105 milliárd forint értékben.
  • Ezen cégek közel fele már a támogatói okiratot is megkapta, ez csaknem 620 céget érint 55 milliárd forint értékben.
  • A kifizetések is felgyorsultak az elmúlt időszakban, a támogatói okirattal rendelkezők kétharmada részére már a folyósítás is megtörtént: 430 vállalkozás részére több mint 40 milliárd forint került kifizetésre, ezek a kkv-k így már megkezdhetik a fejlesztéseiket.

„Arra bíztatom a vállalkozásokat, hogy a kiküldött támogatói döntések alapján haladéktalanul töltsék fel a szükséges dokumentumokat, hogy az MGFÜ kiállíthassa számukra a támogatói okiratokat és a folyósítás is minél hamarabb megtörténjen” – emelte ki Szabados Richárd.

Tízből hét pályázó kkv

A cégméret szerinti megoszlást, illetve szektorális bontást firtató kérdésünkre lapunknak kifejtette: az eddigi tapasztalatok szerint a mikro-, és kisvállalkozások hozzávetőleg a pályázók 70 százalékát, míg a középvállalkozások a fennmaradó 30 százalékot adják. Átlagosan egy kisvállalkozás 60 millió forint értékben pályázott, míg egy középvállalkozás 110 millió forintra.

Az alábbi ágazatokból érkezett a legtöbb pályázat, de a fejlesztendő tevékenységek köre nagyon széles, 218 -at számláltak össze.

  • Építőipar
  • Fémfeldolgozás
  • Közúti áruszállítás,
  • Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
  • Vendéglátás

Az NGM államtitkára hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy a jelenleg kiírt pályázatokon keresztül a megítélt források minél hamarabb a vállalkozásoknál legyenek, hogy megindulhassanak a beruházások. Kitért arra is, hogy a GINOP Plusz KKV Technológia Plusz Hitelprogramok továbbra is a vállalkozások rendelkezésére állnak rendkívül kedvező, 0 százalékos beruházási hitelekkel, akár az 1+1 Programhoz szükséges önrész kiegészítéséhez, vagy akár további, új fejlesztések megvalósításához.

Új lehetőségek a magyar cégek előtt

Július 15-én elindították a kamatmentes forgóeszközhitelt a KKV Technológia Plusz Hitelprogram részeként 70 milliárd forint keretösszeggel. A program várhatóan 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat érdemi segítséget. Célja, hogy biztosítsa a mikro- és kisvállalkozások folyamatos működését, és hozzájáruljon a napi kiadásaik fedezéséhez – legyen szó készletbeszerzésről, bérköltségről vagy közüzemi díjakról.

Ezzel segítjük őket abban, hogy likviditási nehézségek nélkül, stabil alapokon tudjanak fejlődni

– magyarázta Szabados Richárd. 

Szabados Richárd
Szabados Richárd
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Hozzátette: a legkevésbé fejlett régiókra külön fókuszálnak, tervezetten július 31-én jelenik meg európai uniós forrásból a Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban című pályázati felhívás módosítása, amely immár 150 milliárd forintos keretösszegű vissza nem térítendő támogatással áll a vállalkozások rendelkezésére. 

A növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k fejlesztéseit 155 milliárd forint keretösszegű Nemzeti Bajnokok Hitelprogram segíti.

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló program keretében a vállalkozások minimum 150 millió forint és maximum 600 millió forint közötti kamatmentes beruházási hitelt igényelhetnek, amelyből akár 180 millió forint  vissza nem térítendő forrás lehet. Emellett a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú termékei 3 százalékon érhetők el a fejleszteni vágyó kkv-k részére.

Demján Sándor Program: uniós pénz helyett vagy mellett?

A hazai kontra uniós források kérdés abból a megközelítésből is érdekes a fejlesztéspolitikában, hogy a Demján Sándor Program hazai felhívásai mennyiben lehetnek alternatívái a korlátozottan hozzáférhető 2021-2027-es EU-s támogatásoknak a beruházni, fejleszteni tervező kkv-k körében.

A Demján Sándor Program kialakítását széles körű vállalkozói konzultáció előzte meg. Ennek eredményeként a program úgy épül fel, hogy a fejlődni, beruházni vagy méretet váltani kívánó vállalkozások a lehető legtöbb életszakaszban és helyzetben megtalálják benne a számukra releváns támogatási formát. A program vissza nem térítendő támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, tőkejuttatással és segítő szabályozással támogatja a kis- és középvállalkozások méretugrását és technológiai fejlődését, finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférését

– mondta az Economxnak Szabados Richárd.

Kijelentette, hogy bár a program alapvetően hazai forrásokra épül, egyik fontos célkitűzése az európai uniós forrásokhoz való vállalkozói hozzáférés gyorsítása és hatékonyabbá tétele is. Így a Demján Sándor Program nem csupán alternatívát, hanem kiegészítő lehetőséget is kínál a 2021–2027-es uniós költségvetési időszak forrásai mellett. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a vállalkozásfejlesztést célzó uniós források teljes egészében hozzáférhetőek, nincs korlátozás, sőt a GINOP Plusz keretében az általános beruházásokat támogató összes pályázati felhívást megjelentették már. 

Látható a palettából, hogy az uniós források alapvetően visszatérítendő támogatások ezen a területen, a leghátrányosabb régiók legkisebb vállalkozásait leszámítva elsősorban 0 százalékos hitelhez vagy hitel és vissza nem térítendő támogatás kombinációjához férhetnek hozzá a cégek

– mutatott rá az NGM államtitkára. Úgy véli, éppen ezért egészítik ki jól az uniós támogatásokat a Demján Sándor Program elemei, a rugalmasabb fejlesztési lehetőségeket biztosító tőkeprogram, a világgazdasági trendeket ellensúlyozó, beruházás ösztönző 1+1, vagy a gyors digitális megoldásokat kínáló „Minden vállalkozásnak legyen honlapja” program. 

Kapcsolódó