A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság azzal a felkéréssel fordult hozzám és a közgyűlési frakcióvezetőkhöz, hogy Budapest Főváros Önkormányzata kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az érdeklődők számára felkínált – kötelezettséggel nem járó, olimpiarendezési jelentkezésnek vagy pályázatnak nem minősülő – tájékozódási folyamatba. 

Az elmúlt egy hétben minden közgyűlési képviselőcsoporttal egyeztettem a felkérésről – írta közleményében Karácsony Gergely. Hozzátette, az egyeztetések azt az álláspontot erősítették meg, hogy mivel a felkérés nem kötelezettség vállalására vagy pályázat benyújtására vonatkozik, idő előtti lenne a Közgyűlés döntése. Több képviselőcsoport is hangsúlyozta, hogy a közgyűlési álláspont kialakítását meg kell előzze a tájékozódás, valamint egy alapos és nyilvános megvalósíthatósági jelentés elkészítése.

Az egyeztetések eredményeként így a frakciók folyamatos tájékoztatása mellett Budapest képviseletében főpolgármesterként részt veszek a javasolt tájékozódásban, azzal, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a Közgyűlés határozatával kerülhet majd sor – tette hozzá a főpolgármester.

A Közgyűlés elé pedig a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül semmilyen döntési javaslatot nem fogok beterjeszteni, illetve ragaszkodom ahhoz, hogy az országos népszavazás lehetősége is biztosított legyen. 

– szögezte le Karácsony Gergely.

Mint ismert, egy ilyen népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Utoljára ilyenre 2022-ben, a parlamenti választással egy időben került sor, ám hiába jelent meg a szavazókörökben a parlamenti választásokon a jogosultak mintegy 70 százaléka, az ezzel egy időben megtartott úgynevezett gyermekvédelmi népszavazáson a választópolgároknak csupán mintegy 44 százaléka adott le érvényes szavazatot. Így mivel a az érvényességhez 50 százalék feletti szavazat kell, a referendum érvénytelen lett. Ugyanígy érvénytelen lett a 2016-os kvótareferendum, mivel az érvényes szavazatok száma nem érte el az alaptörvény szerint szükséges 50 százalékot.

A főpolgármester azt is hozzátette, hogy a tájékozódási folyamatban azt fogja képviselni, hogy Budapestnek stadionépítésre nincs szüksége, ellenben jelentősen fejleszteni kell

  • a közösségi közlekedést,
  • város zöld infrastruktúráját,
  • út- és közműhálózatát,
  • enyhíteni kell a lakhatási válságot.

Mindezt pedig a város elfogadott stratégiai tervei és olimpiától független szükségletei alapján – tette hozzá.

Ahhoz, hogy a budapestiek és a Fővárosi Közgyűlés is megalapozott döntést hozhasson, a tájékozódási folyamatban legkésőbb 2026. szeptember 30-ig egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani.

A budapestiek majdnem háromnegyede támogatja, hogy egy olimpiai rendezéssel kapcsolatban először alaposan tájékozódni kell és felmérni, mit jelentene ez Magyarország és Budapest számára – ez derül ki abból a közvéleménykutatásból, amelyet a Závecz Research végzett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megbízásából. A kutatás azt vizsgálta, hogy egy olimpiarendezés kapcsán az alábbi lehetőségek közül melyiket támogatják a megkérdezettek. A válaszokat itt olvashatja el >>>