A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NKFH) a klasszikus ellenőrzési feladatokon túl újfajta cselekvési tervvel kell védenie a fogyasztókat – jelentette be Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára október 9-én, az NKFH első országos fogyasztóvédelmi konferenciáján. A feladat a hétpontos cselekvési terv formájában adott, az érintett területek közé tartoznak a gyermekvédelmi ellenőrzések, online csalások, étrend-kiegészítők kockázatai, harmadik országból érkező termékek, laboratóriumi vizsgálatok szükségessége, javítással kapcsolatos problémák, illetve az ingatlanközvetítői tevékenység. A konferencia óta eltelt három hét, bekopogtattunk a minisztérium ajtaján, hogy megtudjuk, mindez hogy néz majd ki a gyakorlatban.

„A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, manapság már egyre többen rendelnek termékeket – élelmiszereket is – webáruházakból, az online térben növekvő kereslet pedig egyre több átverést generál. A digitalizáció folyamatos fejlődésével és a mesterséges intelligencia megjelenésével a csalások száma is ugrásszerűen nőhet. Az NGM és az NKFH kiemelt feladata, hogy megvédje a fogyasztókat, különösen az olyan sebezhető csoportokat, mint amilyenek a gyermekek és nyugdíjasok. A terv a családok vagyoni érdekeit és egészségét egyaránt védi” – érvelt a cselekvési terv létjogosultsága mellett Gerlaki Bence, aki a fogyasztóvédelem mellett az adópolitikáért és a kereskedelemért felel.

Kapcsolódó

Fókuszban a gyermekvédelem

Az NGM államtitkára rávilágított, hogy a gyermekek egyre inkább megjelennek fogyasztóként, potenciális vásárlóként. A jogszabályok alapján speciális védelem illeti meg őket például a reklámok káros hatásaival szemben. „Feketelistás” jogsértésnek minősül, amikor közvetlenül szólítják meg a gyerekeket a reklámozott termék megvételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket, hogy vásárolják meg számukra azokat. A reklámozásban egyre nagyobb szerepet játszanak az influenszerek is, akik a gyerekeket könnyebben befolyásolhatják, így az általuk közölt tartalmakat fokozottan kell szűrni.

Arra sokan nem is gondolnak, hogy a videójátékoknál problémát jelentenek a játékon belüli vásárlások, de komoly fejtörést okoz a családoknak a gyerekek képernyőidejének egészséges keretek között tartása is. Ugyancsak kiemelten kezelendő terület a zajvédelem, hiszen akár életre szólóak is lehetnek a zaj okozta ártalmak. A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításával fogadták el azt az előírást is, amely alapján fej- vagy fülhallgatók értékesítése során a forgalmazónak hallásvédelmi tájékoztatót is kell majd mellékelnie. Ennek tartalmát miniszteri rendeletben határozzák meg az őszi jogszabálymódosítások keretében.

Gerlaki Bence kiemelte: 2025-ben a fogyasztóvédelmi szabályozás új, gyermekvédelmi elemmel egészült ki, amelynek keretében megtiltották az energiaitalok kiskorúak számára történő értékesítését és kiszolgálását. Ennek ellenőrzése mind a hagyományos, mind pedig az online értékesítés területén a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. Az elmúlt évek táplálkozás-egészségügyi tendenciái rámutattak arra, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbé váló energiaital-fogyasztás komoly egészségügyi kockázatokat jelent, ezért a fiatalok egészségének védelme érdekében a szakterület határozott lépésekkel reagált. Az új rendelkezés betartásának fokozott ellenőrzése az NKFH 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának is kiemelt része lesz, az iskolaszerek mellett olyan termékek is górcső alá kerülnek, amelyeket a fiatalok gyakran vásárolnak – például a farsangi és halloween-i maszkok, jelmezek.

Nagy Márton és Gerlaki Bence
Nagy Márton és Gerlaki Bence
Kép: NGM

Az NKFH laboratóriumai évről évre több száz terméket vizsgálnak be, köztük a legnépszerűbb gyermekjátékokat is, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy biztonságos termékek kerüljenek a családokhoz. A legutóbbi vizsgálat aggasztó képet mutatott: 61 játékból 37 nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, vagyis tízből hat játék potenciálisan veszélyes lehet a gyermekekre.

A leggyakoribb hiba, hogy a játék rendeltetésszerű használatakor kis alkatrészek válhatnak szabaddá, ami fulladásveszélyt jelent a kicsikre nézve. Mindez jól mutatja, hogy milyen nagy szükség van a fogyasztóvédelmi vizsgálatokra, hiszen ezek révén lehet kiszűrni a veszélyes termékeket, és megelőzni a baleseteket. Az NGM államtitkára ismertette, az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fejlesztése ugyanakkor nemcsak fizikai, hanem kémiai vizsgálatokra is kiterjed. A hatóság új laboratóriumi műszere már képes kimutatni nanoanyagokat és hormonrendszert befolyásoló vegyületeket is. „A fogyasztóvédelem ma már a hatósági jelenlét mellett high-tech kapacitásokat is igényel” – hangsúlyozta Gerlaki Bence.

Mesterséges intelligencia a csaló webáruházak ellen

A fogyasztóvédelmi cselekvési terv egyik leginnovatívabb eleme az online kereskedelem megtisztítását szolgálja. A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak lehetőségeket, hanem új veszélyeket is hozott: ma már percek alatt hozhatók létre hamis webáruházak, amelyek a fogyasztókat megtévesztve lopják el az adataikat. Ennek érdekében a hatóság egy csaló webáruház-keresőt fog létrehozni, a fejlesztést előkészítő munkacsoport már megkezdte a hiteles, hatósági nyilvántartásokból származó adatok gyűjtését, amelyek a készülő platform alapját képezik. „A csaló webáruházak kiszűrésére szolgáló MI-alapú kereső a tervek szerint 2026 első félévében lesz elérhető” – bocsátotta előre az államtitkár.

  • Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a vásárló egy weboldal címét bemásolva azonnal megtudja, az adott webshop biztonságos-e.
  • Az innovatív fejlesztés nemcsak a csaló webáruházak kiszűrésére lesz alkalmas, hanem megbízható adatbázisokból származó, széleskörű információk alapján segíti a magyar embereket abban, hogy tudatos és biztonság döntéseket hozzanak és tudjanak  tájékozódni.
  • Ezzel Magyarország lesz az első olyan országok egyike, ahol az állam digitális előszűrő rendszert kínál a fogyasztók védelme érdekében. 

Szintén kiemelt és rendkívül népszerű  terület a hamis étrend-kiegészítők elleni fellépés, miután egy olyan, 20-30 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító piacról beszélünk, ahol a szabálytalan termékek aránya aggasztóan magas. „Az influenszerek által reklámozott, tudományosan megalapozatlan termékeket próbavásárlásokkal és célzott vizsgálatokkal szűrjük ki a piacról” – mutatott irányt Gerlaki Bence. Az NKFH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közös fellépése már eddig is látványos eredményeket hozott: több esetben sikerült veszélyes termékeket kivonni a forgalomból, mint például a „Kalóriakirály-ügyben”, amelynél 1500 doboz, 5,5 millió forint értékű hamis étrend-kiegészítőt foglaltak le. „A célunk nem csupán az, hogy reagáljunk a szabálytalanságokra, hanem az is, hogy megelőzzük azokat” – tette hozzá az államtitkár.

Összefüggésben a globális kereskedelem folyamatos bővülésével a hatóság kiemelt figyelmet fordít a harmadik országokból érkező termékek ellenőrzésére is. 2025-ben több mint 200 bejelentés érkezett, ennek nyomán121 tonna árut vizsgáltak be, és 29 esetben tiltották meg a forgalomba hozatalt, ami összesen több mint 120 tonna veszélyes termék kivonását jelentette. A célváltozatlanul egyértelmű és határozott:: a magyar piacra csak biztonságos, minősített áruk kerüljenek, függetlenül attól, honnan érkeznek.

Ne dobjuk el azt, amit meg is lehet javítani!

Tervben van egy online javítási platform létrehozása is, ami az uniós „Right to Repair” irányelvhez kapcsolódik. Emögött a javításhoz való jog áll, amely megkönnyíteni és vonzóbbá tenni hivatott a fogyasztók számára a meghibásodott termékek javíttatását csere helyett. Az irányelvet 2024 júniusában fogadták el, az EU-nak 2027. július 31-ig kötelezően létre kell hoznia egy közös, európai online javítási platformot.

Magyarország azonban nem vár a nemzetközi határidőkre: a magyar emberek hatékonyabb védelme és a javítási szolgáltatásokhoz való gyors, hiteles hozzáférés érdekében önálló nemzeti platformot hoz létre, amely már 2026 második felében működőképes lesz.

A nemzeti, térképes keresővel ellátott platform összegyűjti majd a javító és karbantartó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, ezzel megkönnyítve a keresést a fogyasztók számára. A fejlesztés előkészítése már megkezdődött, és folynak az egyeztetések a piaci szereplőkkel, szakmai szervezetekkel és egyesületekkel a rendszer sikeres bevezetése érdekében.

Nagyító alatt az ingatlanközvetítők

Az Otthon Start Program iránti hatalmas érdeklődés miatt az ingatlanközvetítők tevékenysége is célzott hatósági vizsgálat alá került. A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal keretein belül létrejött az Ingatlanközvetítők Tevékenységét Vizsgáló Fogyasztóvédelmi Szakértői Munkacsoport, és az NKFH idei Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának megfelelően jelenleg is folyamatban van az ingatlanközvetítők által alkalmazott általános szerződési feltételek országos ellenőrzése.

Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek a legtöbb fogyasztó számára komoly anyagi jelentőséggel bírnak, vagyoni érdekeik ebből következően fokozott védelmet igényelnek. Az elmúlt években született bírósági döntések pedig rámutattak arra, hogy jónéhány, a gyakorlatban elterjedt ingatlanközvetítői szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül.

Terveink szerint jövőre az ingatlanközvetítők kereskedelmi gyakorlatának ellenőrzése kerül majd fókuszba, különös tekintettel a csalogató reklámokra és a fogyasztók siettetésére. Ez az ellenőrzés a nagy hálózatok mellett a kisebb irodákra is kiterjedne

– figyelmeztetett Gerlaki Bence.

Az NGM államtitkára lapunknak összegzett: a hétpontos fogyasztóvédelmi terv nem csupán intézkedéssorozat, hanem szemléletváltás is, amely a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a tudatos fogyasztás metszéspontjában született.. „A fogyasztóvédelem ma már nem egyszerű ellenőrzés, hanem biztonsági háló: gazdasági, társadalmi és családpolitikai értelemben egyaránt. A cél, hogy minden élethelyzetben védelmet nyújtsunk a magyar emberek számára – a bevásárlókosártól a webáruházig, a játszótértől az ingatlanpiacig.”