A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tavaly elfogatóparancsot adott ki Netanjahu, és a volt védelmi minisztere, Gallant ellen „emberiség elleni és háborús bűnök miatt”.  Szijjártó Péter anno úgy kommentálta az elfogatóparancsot, hogy „ez a döntés szégyenletes és abszurd.” 

Donald Trump a napokban szankciókat rendelt el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkatársai ellen, közvetlenül azután, hogy vendégül látta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Fehér Ház szerint a bíróság korlátozza Izrael önvédelemhez való jogát, miközben figyelmen kívül hagyja Iránt és az Izrael-ellenes csoportokat. 

A szankciók értelmében az amerikai kormány lefoglalhatja az ICC ingatlanait és eszközeit, továbbá megtilthatja egyes tagoknak az országba való belépését.

A magyar külügyminiszter egyetértett az amerikai elnökkel és Facebook-oldalán jelezte, hogy Magyarország átértékeli jövőbeli részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban. Nyilatkozata senkit sem érhetett váratlanul, hiszen kilenc hónapja Orbán Viktor kormányfő már megkérte három miniszterét, hogy vizsgálják meg, mivel járna, ha kilépnénk a büntetőbíróságból.

Pro és kontra

Az Egyesült Államok és Izrael nem tagja a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Az ICC-nek egyébként 125 tagállama van szerte a világon.

Rosario Salvatore Aitala bíró, Tomoko Akane bíró és Sergio Gerardo Ugalde Godinez bíró a Nemzetközi Büntetőbíróságon, ahol a bíróság meghallgatást tart, hogy meghatározza, pontosan milyen vádakat emel a volt közép-afrikai köztársasági milicista vezető, Maxime Jeoffroy Eli Mokom Gawaka ellen a hollandiai Hágában, 2023. augusztus 22-én. REUTERS/Piroschka van de Wouw/Pool/File Photo
Rosario Salvatore Aitala bíró, Tomoko Akane bíró és Sergio Gerardo Ugalde Godinez bíró a Nemzetközi Büntetőbíróságon, ahol a bíróság meghallgatást tart, hogy meghatározza, pontosan milyen vádakat emel a volt közép-afrikai köztársasági milicista vezető, Maxime Jeoffroy Eli Mokom Gawaka ellen a hollandiai Hágában, 2023. augusztus 22-én
Kép: Reuters, Piroschka van de Wouw

A tagállamok közül 79-en, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország aláírta az a közös nyilatkozatnak, amelyben elítélték Trump szankcióit az ICC munkatársai ellen. Többek között Ausztrália, Csehország, Magyarország és Olaszország azonban nem csatlakozott a tiltakozó állásfoglaláshoz – számolt be róla a BBC.

Megtépázódott a Nemzetközi Büntetőbíróság tekintélye, mi pedig soha nem vettük túl komolyan

Egyre kevesebb európai ország teljesítené a Netanjahu ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Bátki Pál ügyvéd szerint, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság nem tudja kiharcolni magának a neki szánt erős büntető hatalmat, és nem hogy gyűjtené, hanem elveszíti a tagállamait és legitimációját, akkor el kell gondolkozni azon, hogy hogyan tovább.

Megjegyzendő: az ICC-tagság nem kötelező érvényű egy elfogatóparancs végrehajtására, ahhoz a római statútumot át kell emelni az adott ország jogrendszerébe. Ez történt Magyarország esetében is. Lelkesen a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai lettünk még anno az uniós tagságunk előtt, ám az Országgyűlés nem tette a belső jog részévé az ICC római statútumát 2002 óta.

A római statútumból való kilépésünkkel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a felmondási idő egy év. Eddig jellemzően afrikai országok mondták fel a szerződést. Az EU országai és az Európai Parlament pedig politikailag támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróság létét
– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Bátki Pál ügyvéd. A neves büntetőjogász tájékoztatása szerint az afrikai országok, és az Afrikai Unió 2017-től kezdve adtak hangot annak, hogy „a bíróság diszkriminálja az afrikai országokat, mert szinte csak az ott történteket vizsgálja.”

Utolsó csepp a pohárban

„Végül a szudáni elnök, Al Bashir elleni nemzetközi elfogatóparancs volt az utolsó csepp a pohárban. Ez az eset, nevezetesen. hogy Csád és Dél-Afrika szabotálta az elfogatóparancs végrehajtását arra is rámutatott, hogy

a bíróság ki van szolgáltatva a tagállami együttműködésnek, mivel saját rendőri végrehajtó hatalma nincsen. Néhány afrikai országon kívül még az USA és Oroszország hátrált ki a szerződésből, nyilván féltve a saját szuverenitásukat és tényleges világhatalmukat”

– mutatott rá Bátki Pál, aki érdeklődésünkre megjegyezte:
Nem vagyok arra hivatott hogy politikailag minősítsem a magyar kormány hozzáállását ehhez a kérdéshez, de az biztos, hogy egyenesebb dolog a nemzetközi jog szabályai szerint kilépni egy egyezményből, vállalva a politikai következményeket, mint a tagjaként bomlasztani azt és rombolni a tekintélyét azzal, hogy meghívást teszünk közzé elfogatóparanccsal sújtott gyanúsítottakkal kapcsolatban. 
A büntetőjogász szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő esetleges kilépésünknek komolyabb visszhangja lenne, de legjobb tudomása szerint hivatalosan még nem tettünk lépéseket az ügyben.

Kapcsolódó