Németország kormányzata az ország energiahálózatának jelentős átalakítása keretében 16 milliárd eurót fordít négy nagy földgázerőmű építésére, hogy képes legyen kielégíteni a villamosenergia-igényt. Egy hétfői nyilatkozatban a tisztviselők elmondták, hogy az új stratégia „a megújuló energiák következetes bővítése mellett” jött létre, és kulcsfontosságú a stabil áramellátás biztosításához még olyan időszakokban is, amikor kevés a nap és a szél.

A kormánykoalíció Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a gazdasági miniszter, Robert Habeck zöldpárti politikus közötti megbeszéléseket követően jutott erre a döntésre. A megállapodás egy piaci alapú kapacitásnövelő mechanizmust irányoz elő a villamosenergia-termelés 2028-ig történő bővítésére – számolt be róla a Politico.

A kormány a fosszilis gázerőműveket modernnek, rendkívül rugalmasnak és klímabarátnak nevezte, mivel azok képesek lesznek a megújuló forrásokból előállított, tiszta tüzelésű hidrogéngáz felhasználására. Az erőművek az előrejelzések szerint akár 10 gigawatt villamos energiát is termelhetnek. A projektekre hamarosan megkezdődnek a pályázatok.

Az Uniper német energetikai cég, amely várhatóan részt vesz majd az építkezésben, megkönnyebbült, hogy a koalíció politikai konszenzusra jutott az új erőművekkel kapcsolatban, hozzátéve, hogy „sürgősen gyors cselekvésre van szükség, mert az engedélyezési folyamat, majd az erőművek és tárolók tényleges megépítése több évet vesz igénybe”.

A környezetvédők változatlanul szkeptikusak

A környezetvédelmi csoportok azonban továbbra is szkeptikusak, a Greenpeace pedig úgy ítélte el a stratégiát, mint tökéletes példáját annak, hogy a hidrogén körüli felhajtás csak egy álca a még több fosszilis gáz előállításához.

Az EU-ban máshol is hasonló tervek váltották ki a klímaaktivisták visszatetszését. A múlt héten a francia Engie energiaipari óriásvállalat engedélyt kapott egy 500 megawattos gázerőmű építésére a hollandiai Nijmegen város közelében, annak ellenére, hogy mintegy 2000 lakos aláírta a terv ellen tiltakozó petíciót. Az Engie ragaszkodik ahhoz, hogy a létesítmény, amely egy korábbi széntüzelésű erőmű helyén épül, hibrid erőmű lesz, és a jövőben hidrogénüzeművé alakítható.

Németország tavaly áprilisban állította le utolsó három atomreaktorát, annak ellenére, hogy figyelmeztettek arra, hogy ez még több fosszilis tüzelőanyag elégetését eredményezi.

Tavaly a berlini klímaügynökség jelentése szerint az ország valószínűleg nem fogja teljesíteni azt a célt, hogy 2030-ig 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Szeptemberben Scholz elutasította saját koalíciójának felhívását, hogy az energiaválságra való tekintettel indítsák újra a reaktorokat, és kijelentette: „Az atomenergiának vége van.”