Az Egyesült Államok vámpolitikája számos kritikát váltott ki világszerte. A kínai Xinhua hírügynökség összefoglalója szerint az európai és brazil vezetők is erőteljesen ellenezték a vámtételeket, hangsúlyozva a gazdasági szuverenitás és a globális kereskedelmi normák veszélyeztetését.
Miután Brazília 50 százalékos vámot kapott, Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter kijelentette, hogy kormánya hamarosan bejelenti a válságra adott válaszlépéseit, amelyek középpontjában a pénzügyi támogatások nyújtása, az adófizetések halasztása, az exportvisszatérítések felgyorsítása és a munkaerővédelmi intézkedések újraindítása áll.
Dél-Afrika 30 százalékos vámot kapott, amire Sizo Nkala, a johannesburgi Afrika-Kína Tanulmányok Központjának vezető kutatója úgy reagált, ez nem azt mutatja, hogy Trump kereskedelmi megállapodást akar. „Azt akarja, hogy ezek az országok adják fel gazdasági szuverenitásukat. A vámtarifák mindenekelőtt a Kereskedelmi Világszervezet által irányított, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer elleni támadást és annak megsértését jelentik" – mutatott rá.
10 százalékos vámot kapott – a Falkland-szigetek, az Egyesült Királyság és az összes többi, a végrehajtási rendeletben fel nem sorolt ország15 százalékos vámot kapott – Afganisztán, Angola, Bolívia, Botswana, Kamerun, Csád, Costa Rica, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Egyenlítői-Guinea, Fidzsi-szigetek, Ghána, Guyana, Izland, Izrael, Japán, Jordánia, Liessch, Lesotho, Madagaszkár, Lesotho Mozambik, Namíbia, Nauru, Új-Zéland, Nigéria, Észak-Macedónia, Norvégia, Pápua Új-Guinea, Dél-Korea, Trinidad és Tobago, Törökország, Uganda, Vanuatu, Venezuela, Zambia, Zimbabwe18 százalékos vámot kapott – Nicaragua19 százalékos vámot kapott – Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Pakisztán, Fülöp-szigetek20 százalékos vámot kapott – Banglades, Srí Lanka, Thaiföld, Tajvan, Vietnam25 százalékos vámot kapott – Brunei, India, Kazahsztán, Moldova, Tunézia30 százalékos vámot kapott – Algéria, Bosznia-Hercegovina, Líbia, Dél-Afrika35 százalékos vámot kapott – Irak, Szerbia39 százalékos vámot kapott – Svájc40 százalékos vámot kapott – Laosz, Mianmar (Burma)41 százalékos vámot kapott – Szíria35 százalékos vámot kapott – Kanada 50 százalékos vámot kapott – Brazília
Kína további 40 százalékos vámmal néz szembe. Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások folyamatban vannak, miután a két fél több mint 100 százalékra emelte az árukra kivetett vámokat, majd ideiglenesen csökkentette azokat.Mexikó 25 százalékos fentanilvámmal, 25 százalékos autóvámmal, valamint 50 százalékos acél-, alumínium- és rézvámmal néz szembe – de ezek 90 nap múlva lépnek életbe.
Az Európai Unió tagországai egységesen 15 százalék vámot kaptak.
Bernd Lange, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke „jelentős egyensúlyhiánynak" minősítette az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodást. A bejelentést követő nyilatkozatában kijelentette, hogy „nehezen elfogadható engedményeket tettek".
A kereskedelmi megállapodás „politikai, gazdasági és erkölcsi fiaskó" – ezt írta Marine Le Pen, a Nemzeti Gyűlés párt vezetője egy X-posztban. „Évente több száz milliárd euró értékű gázt és fegyvereket kell importálni az Egyesült Államokból. Ez teljes kapituláció a francia ipar, valamint energiai és katonai szuverenitásunk számára" – tette hozzá.
A Svájcra kivetett vám eredetileg 31 százalékos lett volna, és a svájci tisztviselők „érthetetlennek” nevezik, miért emelkedett 39 százalékra. Hozzáteszik, súlyos csapás a kis alpesi nemzet számára, amely az Egyesült Államokat tekinti órái, ékszerei és csokoládéi legfőbb exportpiacának. Karin Keller-Sutter svájci elnök korábban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kormány továbbra is tárgyal Washingtonnal, de csak korlátozott engedményeket tud kínálni, mivel az amerikai import már 99,3 százalékban szabadpiaci hozzáférést élvez.
Orbán Viktor a Donald Trump által bevezetett vámtarifákkal kapcsolatban pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, az EU rossz alkut kötött az Egyesült Államokkal, és az Európai Unió már akkor hibázott, amikor az amerikai elnököt nem vette komolyan, pedig sorra hajtja végre azt, amit korábban megígért. „Nem kellett volna úgy állni, mint egy fagyott nyuszi, kezdeményezni kellett volna” – mondta a kormányfő, aki szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von Der Leyen nem volt felhatalmazva arra, hogy megállapodásokat kössön.
Azonnal el kell kezdeni beszélni velük – mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni, emellett meg kell védeni a munkahelyeket és az ipart, készülnek az akciótervek – tette hozzá. Mint mondta, Nagy Márton gazdasági és Szijjártó Péter külügyminiszter kapott erre felhatalmazást.
Szijjártó Péter be is mutatta az akciócsoportját, amelynek tagja lett az Audi, a BMW, a Mercedes, a Richter, a Samsung SDI, az SK On, a CATL, a Bosch, a Denso és a GE, mint a Magyarországról az Egyesült Államokba a legtöbbet exportáló vállalat.