Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemzetközi pénzügyi szürkelistára tette Bosznia-Hercegovinát a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer súlyos hiányosságai miatt. Bár a döntés Szarajevót nem érte váratlanul, a lépésnek komoly magyar gazdasági vonatkozásai is vannak. A magyar kormány és a hazai nagyvállalati szektor az elmúlt években stratégiai hídfőállásként tekintett a Nyugat-Balkánra, a kiterjedt magyar politikai és üzleti expanzió miatt pedig
a megnövekedett adminisztrációs terhek és a dráguló banki szolgáltatások közvetlenül érinthetik a magyar szereplőket is.
A globális standardokat meghatározó szervezet döntése nyomán az országgal kapcsolatos nemzetközi pénzügyi műveleteknél szigorúbb ellenőrzésekre, jelentősen lassabb átutalásokra és költségesebb banki szolgáltatásokra kell számítani. Ez komoly fejfájást okozhat a térségben aktív magyar vállalatoknak, hiszen a nemzetközi bankrendszer mostantól
minden Boszniába irányuló vagy onnan érkező tranzakciót kiemelt kockázatúként kezel majd, ami lassítja a tőkeáramlást.
A boszniai biztonsági minisztérium által is megerősített döntés hátterében az áll, hogy az ország nem teljesítette az Európa Tanács pénzmosás elleni szakértői testülete, a MONEYVAL korábbi ajánlásait. A legsúlyosabb kifogások között szerepel, hogy az országban a mai napig nincs egységes nyilvántartás a cégek tényleges tulajdonosairól, és jogilag nem rendezték megfelelően az elkobzott vagyonok kezelését sem. Az FATF most kilenc pontos feltételrendszert szabott meg a szürkelistáról való lekerüléshez, amelyek a tranzakciók szigorúbb felügyeletét és a hatósági fellépés hatékonyságának javítását követelik meg.
Bár a szürkelistára kerülés nem jelent teljes pénzügyi elszigetelést vagy embargót, egyértelmű negatív jelzés a külföldi befektetőknek. A magyar gazdaságpolitika számára ez azért is kényelmetlen, mert Budapest jelentős pénzügyi segélyprogramokkal és hitelekkel támogatja a boszniai entitásokat, különösen a szerb országrészt. A megnehezedő és megdráguló elszámolási rendszerek miatt a jövőben a magyar állami és magántőke kihelyezése is jóval bonyolultabb bürokratikus folyamattá válhat a balkáni államban.
