A hazai lakásépítések száma 2024-ben mélypontra esett, de az engedélyek növekvő száma alapján a következő években élénkülés jöhet – mondta Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője a vállalat szakmai sajtótájékoztatóján.

Magyarországon jelenleg mintegy 4,6 millió lakás van, ám a megújulási ráta alacsony: tavaly mindössze 13,3 ezer új lakás épült, ami a teljes állomány 0,3 százalékának felel meg. Ez európai összevetésben az egyik legalacsonyabb érték.

Kapcsolódó

Másfél új lakás jut ezer lakosra – ez egyértelműen jelzi, hogy komoly bővülésre van szükség

– hangsúlyozta Horti Flóra.

A költségoldalon az elmúlt években az anyagárak hajtották a drágulást, mostanra viszont a munkaerő-költségek emelkedése lett a fő tényező. Az idei első negyedévben a lakásépítés költségei 11 százalékkal nőttek, ebből 6 százalékpontot tett ki a bérek emelkedése. Az elemző szerint emiatt a következő időszakban a felújítások piaca kerülhet előtérbe, amelyet kormányzati programok – például az Otthonfelújítási támogatás – is segíthetnek.

Horti Flóra arról számolt be, hogy a tranzakciószámok ugyanakkor már tavaly óta emelkednek: 2024-ben mintegy 126 ezer lakás cserélt gazdát, idén pedig 150 ezer körüli forgalomra számítanak. Az év elején a befektetési célú vásárlások domináltak, mostanra viszont az újonnan bevezetett Otthonstart program mozgatja a piacot. A hirdetések és a megtekintett lakások száma is nő, ami élénkülő keresletet jelez.

Az albérletpiacon is érzékelhető a változás: 

éves szinten továbbra is 7 százalék felett nőnek a bérleti díjak, 

de a nyári hónapokban a drágulás üteme mérséklődött. A szakértő szerint a kormányzati támogatások miatt sok bérlő inkább a vásárlás felé fordulhat.
A hitelpiacon szintén felfutás látszik, 2025-ben akár 2000 milliárd forintot is meghaladhat az új lakáshitelek volumene.

Kép: Getty Images, Andy Andrews

Kifejezetten alacsony vidéken a fedezeti idősáv

Magyarország az elmúlt években az európai lakásáremelkedés élmezőnyébe került, de a növekedés mögött komoly történelmi és gazdasági korszakok állnak – közölte Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

A 2000-es évek elején a „hőskorszak” idején éves szinten 30–40 százalékos nominális árnövekedést regisztráltak, amit a költségvetési expanzió követett, és ekkor már kétszámjegyű áremelkedés jellemezte a piacot. 2004 és 2007 között a „Hit and Boom” időszaka következett, amikor a devizahitelek elterjedése és a forint magas kamatai alapvetően formálták a piaci folyamatokat. A 2008 és 2016 közötti években a lakásárak reálértéken csökkentek, részben a devizahitelek leállítása miatt, majd 2016-tól újra dinamikus növekedés következett. Nagy Gyula elmondta, hogy

a 2020-as pandémia hatására a kereslet átalakult: a családi házak iránti érdeklődés nőtt, majd 2022-ben az infláció és a magas jelzáloghitel-kamatok miatt drága hitel korszaka kezdődött. 

„Az Otthonstart program bevezetésével új időszak nyílik a lakáshitelezésben, ami kedvező hatással lehet a tranzakciószámokra és a piaci folyamatokra” – tette hozzá.

A bank kutatása szerint az első lakásvásárlók helyzete jelentősen javult az elmúlt 15 évben. Az elérhető támogatások – csok, falusi csok és az Otthonstart – valamint a kedvezőbb hitelezési feltételek, például az önerő 10 százalékra csökkentése, jelentősen könnyítik a lakáshoz jutást. Budapesten a fedezeti időtáv, vagyis az az idő, amíg érdemes lakást venni a bérlés helyett, a belső kerületekben 4–10 év között alakul, vidéki egyetemi városokban pedig ennél rövidebb.

A vezérigazgató kiemelte, hogy az infláció mérséklődése és az Otthonstart program együttesen kedvező lehetőséget teremt az első lakásvásárlóknak. 

Ez már nem csak a pályakezdőknek szól; akár 30–40 éves korig érdemes számolni a vásárlással

– mondta. A kutatás hamarosan országos szinten is bemutatja a változásokat, külön kitérve Budapestre és a vidéki városokra.

El kell gondolkodni a bérlés és a vásárlás különbözetén

Az Otthonstart program jelentősen kibővítette a lakásvásárlási lehetőségeket Magyarországon – mondta Árva András, az MBH Bank otthonteremtési termék- és folyamatmenedzsment vezetője. A program a második lakást kereső párokat és családokat is, akár szülői jövedelem-bevonással segítheti. Egy ügyletben így akár hat személy is részt vehet, ami rugalmasságot biztosít a különböző élethelyzetekhez.

A szakértő kiemelte, hogy a bérleti díjak és a törlesztőrészletek összehasonlítása is a döntés kulcsa. 

Budapesten egy 50–60 négyzetméteres albérlet havi díja 250–300 ezer forint, míg a maximális, 50 millió forintos Otthonstart-hitelnél, 3 százalékos kamattal, a törlesztőrészlet mindössze 237 ezer forint. Ez akár havi 50–100 ezer forintos megtakarítást jelenthet az ügyfeleknek hosszú távon

– magyarázta Árva.

Az Otthonstart program a fiatalok önálló életkezdését is támogatja: a lakás a gyermek nevére kerülhet, de a szülők bevonása segítheti a törlesztést. A program az egyedülállók, fiatal párok és családok számára is elérhető, így növelve a lakásvásárlási lehetőségeket országszerte.

A magyarok lakáshoz való kötődése is növeli az érdeklődést: Közép-Kelet-Európában kiemelkedően magas, 90 százalék feletti a saját lakással rendelkezők aránya. „Ez régiós sajátosság, amely erősíti az Otthonstart iránti keresletet” – tette hozzá Árva András.

Az MBH az ügyfélélményt három fő tényező mentén alakítja: az árazás és promóciók, a minőségi kiszolgálás és a szakértői támogatás a hitelfolyamat minden pontján. A cél, hogy a program valóban megkönnyítse a fiatalok és családok lakáshoz jutását, miközben a törlesztési terhek reálisan kezelhetők maradnak.