Héjja Csaba, az  MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint

ha nem konkrét termékeket, hanem egy általános fogyasztói kosár árát vetjük össze a külföldön jellemző árakkal, akkor a magyarországi árszint az Európai Unió (EU) átlagát alulról közelíti.

Az elemző az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvényén, amelyről az Index számolt be, az mondta: 

Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között.

Szerinte azonban fontos látni, hogy

ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki.

Véleménye szerint a háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat. 

A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingáruval versenyezzünk, de nem is ez az optimális út számunkra. A hazai cégeknek a mennyiséggel szemben érdemes inkább a jó minőségű, magasabb árú termékek gyártását fókuszba helyezniük

- húzta alá a közgazdász.

Héjja Csaba szerint a magyar élelmiszeripar, ha a kisebb cégeket nézzük, fejlettségben nagy lemaradásban van az uniós országokhoz képest.

A hazai nagy élelmiszeripari vállalatok lemaradása azonban nem jelentős, felzárkózásukon segíthet egy 1500 milliárdos fejlesztési csomag, amely már készülőben van

- jelentette ki.

Az áremelkedés üteme a tavalyi második fél évben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó  reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás legkésőbb 2024-ben visszatér az emelkedő pályára - mondta a rendezvényen Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum Igazgatója. 

Ez a folyamat október óta egyértelműen érzékelhető, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz

- tette hozzá.