A kiberbűnözés vált a magyar pénzügyi szektor egyik legnagyobb kockázati tényezőjévé – derült ki a Portfolio Banking Technology konferencián. Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a csalások száma és összértéke drámaian nőtt az elmúlt években, és mára „társadalmi méretű problémává” vált.

2024 második negyedévében több mint 53 ezer visszaélés történt, 7,9 milliárd forint értékben, ami éves szintre kivetítve több mint 30 milliárd forintos kárt és több mint 200 ezer esetet jelent.

A helyzet súlyosságát jól mutatja: a kár 92 százalékát ma már az ügyfelek viselik, míg 2016-ban ez az arány még csak 9–10 százalék volt. A változás hátterében részben az áll, hogy az új típusú csalásokban az ügyfelek – sokszor akaratlanul – együttműködnek a csalókkal, például telefonos vagy online megtévesztés hatására maguk utalják el a pénzt. Bartha Lajos szerint ugyanakkor a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók is tehetnek még többet: „nem szeretnénk, ha az a hozzáállás alakulna ki, hogy úgyis az ügyfél viseli a kárt, ezért nem érdemes fejleszteni.” Az MNB ezért ötpontos intézkedéscsomagot indított, ennek központi eleme a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely 2024. július 1-jén élesedett, és valós idejű adatkapcsolaton keresztül segíti a bankok csalásmegelőző munkáját.

Szabályozás jön: több felelősség kerülhet vissza a bankokra

Az MNB jelenleg vizsgálja, hogy a bankok miként alkalmazzák a KVR-t és a csalásmegelőzési ajánlásokat. A jegybank új jogszabályi javaslatokat is előkészített, hogy a kárviselés aránya ismét a pénzintézetek irányába tolódjon vissza. A cél, hogy a bankok ösztönözve legyenek a valós idejű kockázatfigyelés, az ügyfélazonosítás és a tranzakciólimitek továbbfejlesztésére.

Bartha Lajos szerint a folyamat illeszkedik az Európai Unió készülő PSD3 és PSR3 irányelveihez, amelyek várhatóan 2027-ben lépnek hatályba. Az új uniós rezsim előírja a valós idejű monitoringot, a számlaszám–név egyeztetést, de arra is lehetőséget ad a bankoknak arra, hogy bizonyítottan csaló tranzakciók adatait megoszthassák egymással. A legnagyobb vita arról van - emlékeztetett az MNB szakembere - hogy a bank nevében indított telefonhívások esetén az első kárt a banknak kelljen viselnie. 

Az első eredmények biztatóak, de még csak a kezdet

Maga a KVR indulásának eredményeiről Marosi Bence, a rendszert működtető GIRO Zrt. üzleti igazgatója számolt be.

Az új rendszer az első négy hónapban több mint 100 millió tranzakciót elemzett, és 3927 gyanús ügyletet azonosított, összesen 2,6 milliárd forint értékben. 

A rendszerbe minden magyar banknak csatlakoznia kellett, a forgalom döntő része így már lefedett. A KVR minden tranzakcióról kockázati pontszámot ad vissza a bankoknak átlagosan 100–150 milliszekundumos válaszidővel, vagyis szinte azonnal, az öt másodperces azonnali fizetési határidőn belül. A bank az adat alapján dönt arról, engedi-e tovább a tranzakciót, megállítja-e azt vagy lépéseket tesz annak érdekében, hogy megbizonyosodjon: csaló tranzakcióról van-e szó. A GIRO szerint a rendszer működése stabil, az adatminőség folyamatosan javul, és a következő fázisban a mesterséges intelligencia tanítása és finomhangolása zajlik majd.

„Lényegében egy közös adatvagyont épít a bankszektor – ez az igazi áttörés” – hangsúlyozta Marosi. A gépi tanulásos modell a banki visszajelzésekből folyamatosan tanul, így egyre pontosabban szűrheti ki a gyanús tranzakciókat. A cél, hogy az adatminőség javításával és a szabályok finomhangolásával csökkenjen a téves riasztások száma, miközben nő a valós csalások felismerési aránya.