Egy háttérbeszélgetésen bontakozott ki az ügy részlete, amely miatt az Európai Unió Bírósága nemrég precedenst teremtett, véget vetve egy jó ideje húzódó politikai és jogi vitának. Ugyanis 2023-ban az Európai Bizottság jogi hadjáratot indított Málta ellen – mondta Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek arról, hogy az Európai Unió Bírósága jogellenesnek nyilvánította Málta aranyútlevél-programját, amely befektetésért cserébe kínált uniós állampolgárságot. A Bizottság szerint az ilyen programok aláássák a tagállamok közti bizalmat és a közös jogrendet.

A döntés hatására más tagállamok is kénytelenek lehetnek módosítani hasonló programjaikat. 

A szigetország aranyútlevél-programja a világ szupergazdagjai számára azt adta, hogy egy jól irányzott befektetéssel európai útlevélhez jutottak, vele együtt pedig a kontinens szabadságához.

Az Európai Unió azonban most gyakorlatilag kimondta: az uniós állampolgárság nem eladó

– mondta Magyar Csaba. 

Állampolgárságot általában vérségi alapon vagy a születés helye szerint lehet szerezni. Az adott állam többletjogokat biztosít az állampolgárai számára. Akár útlevelet is biztosíthat részükre. Állampolgárságot szerezhetnek más országok állampolgárai, ha bizonyos feltételeket teljesítenek, például helyi házasság vagy hosszú távú helyben lakás után. 

A letelepedési engedély azt jelenti, hogy az adott ország lehetőséget adhat külföldi állampolgároknak, hogy az országban éljenek, de kevesebb joguk van, mint a helyi állampolgároknak. Egy adott ország dönthet arról, hogy a megszokott kereteken kívül gyorsított eljárásban biztosít letelepedést vagy állampolgárságot, vagyis meghatározott befektetésért cserébe biztosítja ezt, és ezért részben lemond a mérlegelési jogáról.

Magyar Csaba szerint számos ország szívesen vonz magához olyan személyeket, akik képesek befektetéseket megvalósítani és profitot termelni.

Aranyútlevélnek és aranyvízumnak szokták az államok által meghirdetett bevándorlási programokat nevezni. Ennek többféle verziója létezik, közös jellemzője azonban, hogy vagy állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt (esetleg hosszú távú tartózkodási engedélyt) adnak olyan külföldi magánszemélyek részére, akik befektetnek az adott országban. Az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már az 1980-as években elindította saját letelepedési programjait, míg az állampolgárság pénzért árusításának gyakorlata a karibi térségből indult el.

Mára már Törökország vagy Vanuatu is beszállt a versenybe – mondta Magyar Csaba, de hozzátette Európában inkább csak letelepedési és hosszú távú tartózkodási engedélyt adnak a vagyonos külföldieknek. Ezek közül Görögország és Portugália a legnépszerűbb, hiszen a schengeni zónán belül vannak.

Mindezek alapján megkülönböztetjük a hagyományos eljárást és a befektetésért cserébe nyújtott „programokat”.

A befektetésért kínált programok között is kétféle van, a letelepedési és az állampolgársági program. Az utóbbi jellemzően drágább, mert többletjogokat biztosít, a letelepedési engedélyt pedig könnyebb visszavonni. A befektetés országonként változó, van ahol ingatlant kell venni, míg más helyeken befektetési alapban kell elhelyezni a pénzt, de van, ahol az állami költségvetésbe kell befizetni és ezeket az opciókat gyakran kombinálják egymással – mondta a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke.

Aranyat aranyért.

Magyar Csaba a máltai programról elmondta, számos program létezik az Európai Unióban, de csak Máltán lehet befektetésért cserébe állampolgárságra szert tenni.

Évente legfeljebb 400 főkérelmező, családtagokkal együtt összesen maximum 1500 fő vehet részt a programban. A helyi bevándorlási szabályok szerint azok a külföldi befektetők kérhetik az állampolgárságot, három befektetési feltételt tudnak teljesíteni:

  • 600 000 euró vissza nem térítendő támogatás Málta javára.
  • Minimum 700 000 euró értékű lakóingatlan vásárlása és megtartása legalább öt évig Máltán, vagy a befektető béreljen lakóhelyet, legalább évi 16 000 euró bérleti díjat fizetve.
  • Adományozni legalább 10 000 eurót máltai jótékonysági, kulturális, sport-, tudományos, állatjóléti vagy művészeti szervezetnek.

Aki a nagyobb összegű befektetést választja, annak „csak” 12 hónapig kell Máltán élnie, hogy megszerezze az állampolgárságot, kisebb összeg esetében 36 hónap után kaphatja meg. 

Az Európai Bizottság úgy véli, ez nem egyeztethető össze az európai állampolgárság fogalmával és a tagállamok között lojális együttműködés elvével – magyarázta Magyar Csaba.

  • 2020 októberében a Bizottság az első felszólító levelében már arra kérte Máltát, hogy szüntesse meg a befektetői állampolgársági programját, de Málta csak finomított a jogszabályon, felfüggesztette aranyútlevél rendszerét az oroszok és fehéroroszok számára. 
  • 2023-ban végül az Európai Unió Bírósága elé vitték az ügyet. Málta szerint nincs joga másnak beavatkozni az állampolgárság megszerzésének állami feltételeibe, mert az kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, a nemzeti szuverenitás lényege. Még az ügyben felkért főtanácsnok érvelése is Málta felé húzott.

Április végén a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a máltai aranyútlevél sérti az uniós jogot, a Bizottság álláspontja helytálló. Hosszas érvelésében még azt is kiemelte, hogy a programot reklámozó bevándorlási szakemberek kifejezetten európai állampolgárságként hirdették ezt a lehetőséget, ami még inkább megalapozta az európai hatóságok közbelépési jogát – mutatott rá Magyar Csaba. 

A máltai program mellett van még számos európai ország, ahol csak aranyvízumot lehet szerezni, de rövid és könnyű az út a helyi állampolgárságig. Most ezek a helyszínek várhatóan átvizsgálják és hozzáigazítják a jelenlegi szabályaikat a friss bírósági döntéshez.